Rogán Antal legfőbb médiapartnerei százmilliókat kasszíroztak a kampányban
A megszerzett dokumentumok alapján a hirdetési pénzek legnagyobb nyertese az Origo volt, amely önmagában 557,1 millió forintnyi bevételt könyvelhetett el a kormányzati üzenetek terjesztéséből, de a Mandiner 390,4 milliós és a Borsonline 245,7 milliós apanázsa is kirívónak számít a piacon. Miért érezte úgy az államapparátus, hogy a Magyar Nemzet online és nyomtatott kiadását együttesen több mint 360 millió forinttal, a PestiSrácokat pedig közel 200 millióval kell megtámogatnia az adófizetők pénzéből? A hagyományos sajtótermékek és a nyomtatott Metropol 326,7 milliós finanszírozása mellett a minisztérium a közösségi médiára is jelentős figyelmet fordított, és összesen 246 millió forintot fizetett ki a propaganda algoritmusokon keresztüli terjesztésére. Meddig tartható fenn egy olyan torz médiapiaci struktúra, ahol a láthatóságot és a hírversenyben való részvételt nem a valós olvasói igények, hanem a központilag betáplált állami százmilliók határozzák meg?
A finanszírozás leállása a médiabirodalom teljes összeomlásához vezetett
A független elemzések és a 24.hu látogatottsági adatai már a választásokat megelőző hónapokban is rávilágítottak arra, hogy a kormánypárti portálok zöme piaci alapon teljességgel életképtelen. Milyen gazdasági jövőkép várhat azokra a szerkesztőségekre, amelyek az üzleti modelljüket évtizedeken át kizárólag a kormányzati hirdetési bevételekre, és nem a tényleges, mérhető olvasói elérésre alapozták?
Kapcsolódó cikk
A rendszer mesterséges fenntartása a hatalomváltás és a kormányzati források elapadása után azonnal megbosszulta magát, hiszen a Fideszhez köthető felületek elérése gyakorlatilag egyetlen nap alatt omlott össze a weben. Képes lesz-e a hazai jobboldali nyilvánosság állami milliárdok és központi lélegeztetőgép nélkül egy organikusan működő, piaci alapú sajtóportfóliót felépíteni a hátrahagyott romokon?
Az állami források elapadása után a fideszes médiabirodalomban tömeges leépítések kezdődtek, aminek részeként a Pesti Srácok összes munkavállalóját kirúgták, a Magyar Nemzet és az Origo szerkesztőségének pedig a felét bocsátották el az új tulajdonosok.
Az egykori Miniszterelnöki Kabinetiroda 9 milliárdos hirdetési számlája és a közvetítőcégek által zsebre tett 15 százalékos ügynökségi felár tökéletes lenyomata a NER finanszírozási gyakorlatának. Az Origo, a Magyar Nemzet és a többi kormánypárti felület mesterséges kitömése nem az olvasói bázis kiszolgálását, hanem egy zárt politikai véleménybuborék közpénzből történő fenntartását szolgálta. A pénzcsapok elzárása most kíméletlenül szembesítette ezeket a szerkesztőségeket a valós piaci viszonyokkal, bebizonyítva, hogy a független olvasói bizalom nem vásárolható meg kizárólag politikai hirdetésekkel és lojális ügynökségi kampányokkal.
Kapcsolódó cikk