77 évvel ezelőtt lázadtak fel azok a romák, akik az Auschwitz-Birkenau közelében lévő úgynevezett roma családi táborban várták a kivégzésüket. Történészek a Roma Ellenállás Napját a varsói gettófelkeléshez hasonlítják.

A kivégzés terve kiszivárgott

A nácik által megszállt lengyelországi Auschwitz volt a második világháború legnagyobb megsemmisítő tábora. A vasúti transzportokkal érkező zsidók nagy részét a vagonokról egyenesen a gázkamrákba vitték és meggyilkolták őket. Akiket életben hagytak azok a közép és kelet-európai romákkal együtt a táborban fogolyként dolgoztak tovább.

Csakhogy 1944. május 16-án, a Roma Ellenállás Napján futott volna be az első Magyarországról érkező transzport, méghozzá a cigánytáborba. Rudolf Höss táborparancsnok már áprilisban eltervezte, hogy a magyar zsidóknak csak úgy tudnak helyet csinálni, ha a romákat előbb megölik. Höss szerint a 6.500 romának tehát mennie kellett, méghozzá a gázkamrákba.

Roma Ellenallas Napja Roma Resistance Day Phar Auschwith Birkenau Nacik Holokauszt Ciganyok
Roma gyerekek a holokauszt során / Fotó: Romedia Alapítvány

A táborparancsnok terve azonban kiszivárgott, ezért a romák megtudták, hogy május 16-án ki akarják végezni őket a családtagjaikkal együtt.

Roma Ellenállás Napja

1944. május 16-án – amely azóta a Roma Ellenállás Napja – hiába érkezett meg a német kommandó a családi táborhoz, a barakkokból a gongszóra senki sem jött elő.

Nem jövünk ki! Ha akartok valamit, gyertek be

– kiabálták a romák az SS-őröknek, akik be is mentek a barakkokba és elkezdték kirángatni az emberek. A tábor kellős közepén néztek farkasszemet a kövekkel, botokkal és késekkel felfegyverkezett halálraítéltek 60 géppisztolyos SS-szel.

Az SS-kommandó parancsnoka nem akart kockáztatni a túlerőben lévő romákkal szemben, ezért visszavonulót fújt. Ennél fogva a tábor lakói haladékot kaptak, ugyanis a cigányok lázadása annyira szokatlan volt az SS-parancsokságnak amire semmilyen intézkedési terv vagy protokoll nem volt.

A cigánytábor lakói májusban nem kerültek gázkamrába, azonban a magyar zsidó deportáltak megérkezésével egyre kevesebb hely volt a lágerben, amely napról napra elviselhetetlenebb lett.

Roma Holokauszt napja

Magyarországon már 1916-tól belügyminiszériumi rendelet írta elő a „kóborcigányok” előállítását, a sátoros cigányok összeírását, a 12 éven felüliek „cigányigazolvánnyal” való ellátását, illetve azt, hogy a kóborcigányok csak községük határában vállalhassanak munkát. 1929-től évente kétszer szerveztek az országos „cigányrazziákat”. 1944-ben a „zsidókérdés megoldásának mintájára a cigánykérdés megoldása” is elkezdődött: augusztusban a Hadügyminisztérium elrendelte a 18 és 52 év közötti „kóbor-”és „letelepedett foglalkozás nélküli” cigány férfiak katonai munkaszolgálatát, több településen tömeggyilkosságokra került sor: például Várpalotán, Lajoskomáromban vagy a Tolna megyei Lengyelben.

A lázadó cigánytáborból végül 1944. augusztus 1-re lett elege Heinrich Himmlernek, aki megparancsolta, hogy a munkaképes romákat szállítsák át Buchenwaldba és más nyugatabbra lévő koncentrációs táborokba.

Kapcsolódó cikk
A nyilas hatalomátvétellel pedig elkezdődtek a deportálások. A cigányok nagy részét a komáromi Csillag-erődben gyűjtötték össze. Aztán innen később a munkaképes korú férfiakat és a gyermektelen nőket különböző németországi lágerekbe deportálták, a többieket pedig hazaengedték. A kutatók a koncentrációs táborokban és a helyi vérengzések során kivégzett európai romák számát félmillióra becsülik. A fajüldözés a magyarországi roma közösségek csaknem harmadát érintette közvetlenül.

„Nem csináltunk semmit, élni akarunk” – a szemtanúk szerint ezt kiabálták a cigányok 1944. augusztus 2-án, amikor egyetlen éjszaka alatt mintegy négyezer romát megölve felszámolták az auschwitzi cigány tábort.

Az európai cigányság ezért ezen a napon emlékezik a roma holokausztra, vagy ahogy ők nevezik cigányul: a Pharrajimosra. A kutatók a koncentrációs táborokban és a helyi vérengzések során kivégzett európai romák számát félmillióra becsülik; a fajüldözés a magyarországi roma közösségek csaknem harmadát közvetlenül érintette.

Roma Holokauszt Napja Roma Ellenallas Napja
/ Fotó: Wikimedia

A vérengzés áldozataira 1972 óta emlékeznek meg világszerte, akkor határozott a Cigány Világszövetség arról, hogy a Pharrajimos, azaz a roma holokauszt emlékére, augusztus 2-át nemzetközi emléknappá nyilvánítja. 

Magyarországon először 1996-ban tartottak megemlékezést.

Az emléknapon az auschwitz-birkenaui haláltábor területén koszorúzást, idehaza virrasztást, megemlékezést rendeznek az áldozatok emlékére.

Nemzetközi cigány civil szervezetek kezdeményezték, hogy augusztus 2-án délben egyperces csenddel emlékezzünk a holokauszt roma áldozataira. 2010-től már a két éve, a Szabolcs megyei Kislétán meggyilkolt Balogh Mária tiszteletére is virrasztást, emlékező gyertyagyújtást tartanak. A 45 éves édesanyát 2009. augusztus 3-ra virradóra saját otthonában, az ágyában lőtték agyon, 13 éves lányát pedig életveszélyesen megsebesítették.

Kapcsolódó cikk

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet

Nincs több cikk