A kivégzés terve kiszivárgott
Csakhogy 1944. május 16-án, a Roma Ellenállás Napján futott volna be az első Magyarországról érkező transzport, méghozzá a cigánytáborba. Rudolf Höss táborparancsnok már áprilisban eltervezte, hogy a magyar zsidóknak csak úgy tudnak helyet csinálni, ha a romákat előbb megölik. Höss szerint a 6.500 romának tehát mennie kellett, méghozzá a gázkamrákba.
A táborparancsnok terve azonban kiszivárgott, ezért a romák megtudták, hogy május 16-án ki akarják végezni őket a családtagjaikkal együtt.
Roma Ellenállás Napja
1944. május 16-án – amely azóta a Roma Ellenállás Napja – hiába érkezett meg a német kommandó a családi táborhoz, a barakkokból a gongszóra senki sem jött elő.
Nem jövünk ki! Ha akartok valamit, gyertek be
Az SS-kommandó parancsnoka nem akart kockáztatni a túlerőben lévő romákkal szemben, ezért visszavonulót fújt. Ennél fogva a tábor lakói haladékot kaptak, ugyanis a cigányok lázadása annyira szokatlan volt az SS-parancsokságnak amire semmilyen intézkedési terv vagy protokoll nem volt.
Roma Holokauszt napja
Magyarországon már 1916-tól belügyminiszériumi rendelet írta elő a „kóborcigányok” előállítását, a sátoros cigányok összeírását, a 12 éven felüliek „cigányigazolvánnyal” való ellátását, illetve azt, hogy a kóborcigányok csak községük határában vállalhassanak munkát. 1929-től évente kétszer szerveztek az országos „cigányrazziákat”. 1944-ben a „zsidókérdés megoldásának mintájára a cigánykérdés megoldása” is elkezdődött: augusztusban a Hadügyminisztérium elrendelte a 18 és 52 év közötti „kóbor-”és „letelepedett foglalkozás nélküli” cigány férfiak katonai munkaszolgálatát, több településen tömeggyilkosságokra került sor: például Várpalotán, Lajoskomáromban vagy a Tolna megyei Lengyelben.
A lázadó cigánytáborból végül 1944. augusztus 1-re lett elege Heinrich Himmlernek, aki megparancsolta, hogy a munkaképes romákat szállítsák át Buchenwaldba és más nyugatabbra lévő koncentrációs táborokba.
Magyar romák a rasszizmusról, avagy a láthatatlan világjárványról
Miért nincs a romáknak hangja a médiában? Miért kell naponta okítaniuk értelmiségi barátaikat és ismerőseiket is a rasszizmusról?
Kapcsolódó cikk
„Nem csináltunk semmit, élni akarunk” – a szemtanúk szerint ezt kiabálták a cigányok 1944. augusztus 2-án, amikor egyetlen éjszaka alatt mintegy négyezer romát megölve felszámolták az auschwitzi cigány tábort.
Az európai cigányság ezért ezen a napon emlékezik a roma holokausztra, vagy ahogy ők nevezik cigányul: a Pharrajimosra. A kutatók a koncentrációs táborokban és a helyi vérengzések során kivégzett európai romák számát félmillióra becsülik; a fajüldözés a magyarországi roma közösségek csaknem harmadát közvetlenül érintette.
A vérengzés áldozataira 1972 óta emlékeznek meg világszerte, akkor határozott a Cigány Világszövetség arról, hogy a Pharrajimos, azaz a roma holokauszt emlékére, augusztus 2-át nemzetközi emléknappá nyilvánítja.
Magyarországon először 1996-ban tartottak megemlékezést.
Az emléknapon az auschwitz-birkenaui haláltábor területén koszorúzást, idehaza virrasztást, megemlékezést rendeznek az áldozatok emlékére.
Nemzetközi cigány civil szervezetek kezdeményezték, hogy augusztus 2-án délben egyperces csenddel emlékezzünk a holokauszt roma áldozataira. 2010-től már a két éve, a Szabolcs megyei Kislétán meggyilkolt Balogh Mária tiszteletére is virrasztást, emlékező gyertyagyújtást tartanak. A 45 éves édesanyát 2009. augusztus 3-ra virradóra saját otthonában, az ágyában lőtték agyon, 13 éves lányát pedig életveszélyesen megsebesítették.
„A harmadik köztársaság legnagyobb szégyenfoltja” – a romagyilkosságokról a Hadikban
A Hadik Irodalmi Brunch című délelőtti reggelizős-irodalmi eseménysorozatának április 22-ei alkalmán kemény, égető társadalmi válságproblémákról, a szolidaritás mélyrétegű hiányáról beszélgettek a meghívottak
