„A Tisza Pártnak tehát csak arra van mandátuma, amire a választók felhatalmazták” – írta Róna Péter a 24.hu-n megjelent elemzésében. Szerinte a 17. módosítás körüli vita azért durvult el, mert a Fidesz és a Tisza egymás politikáját már nem eltérő alkotmányfelfogásból, hanem a másik oldal állítólagos romlottságából próbálja levezetni. Róna ezzel szemben egy közel 100 éves jogelméleti konfliktust lát a háttérben, amelynek két főszereplője Carl Schmitt és Hans Kelsen.
Róna Péter Magyar Péterről a választói mandátum alapján ítélt
Magyar Péter a cikluskorlátnál léphetett túl a felhatalmazásán
Róna szerint a 2026. április 12-i választási eredmény egyértelmű mandátumot adott Sulyok Tamás és több, kampányban megnevezett közjogi tisztségviselő leváltására, valamint egy új, jogállami alkotmány kidolgozására. A képviselői ciklusok korlátozásáról azonban szerinte nem folyt választási vita, ezért ezt a Tisza nem vezetheti le automatikusan a kétharmados győzelemből. A Contextus korábban bemutatta, hogy Hadházy Ákos más irányból, a korrupciós kockázatok felől bírálta a 12 éves mandátumkorlátot. A két kritika eltérő, de ugyanoda mutat: a szabály hatását nem lehet pusztán a régi politikusok kiszorításával elintézni.
Kapcsolódó cikk
Magyar Péter azonnali lemondásra szólította fel Sulyok Tamást – kiderült, mit tehet még az államfő
Sulyok Tamás lemondása néhány nappal az Alaptörvény tervezett módosítása előtt került Magyar Péter követeléseinek középpontjába. A miniszterelnök egyetlen szombaton 4 bejegyzést szentelt az államfőnek, és a külföldi utazásoktól egészen a megfosztási eljárás lehetőségéig vezette el az ügyet.
