A Malta Air által üzemeltetett járat 2026. július 10-én indult a görögországi Thesszalonikiből a németországi Memmingenbe. A HVG összefoglalója szerint az ablak körülbelül 4500 méteres magasságban tört be, ezt követően pedig automatikusan kinyíltak az oxigénmaszkok. A légitársaság megerősítette, hogy az egyik ablak repülés közben kimozdult, a gép pedig biztonságosan visszatért Thesszalonikibe. A súlyosabb következményt a biztonsági öv és a közelben ülők gyors közbelépése akadályozta meg – az utas sérülései azonban kórházi ellátást igényeltek.

A szemtanúk szerint a férfit a nyomáskülönbség részben a nyílás felé rántotta, felesége pedig a lábát fogva próbálta bent tartani, amíg mások segítettek visszahúzni. Az esetet gyakran „kiszippantásként” írják le, műszakilag azonban a gyors nyomásvesztés és az ablak körül kialakuló erős légáramlás sodorta a nyílás felé. A férfi túlélte az incidenst, míg a többi utas később másik repülőgéppel folytathatta útját. A kabin sérülésének közvetlen oka tehát ismertnek tűnik, a nyílást létrehozó hajtóműhiba eredete viszont továbbra is vizsgálat tárgya.

A Ryanair repülőgép-baleset műszaki okát még nem állapították meg

A leszállás után készült felvételeken az egyik CFM56 hajtómű hiányzó, illetve megsérült lapátjai láthatók, ezért az elsődleges feltételezés szerint onnan származhatott az ablakot eltaláló törmelék. Ez egyelőre nem végleges baleseti ok, hanem a látható sérülésekre és az első helyszíni adatokra épülő vizsgálati irány. A hatóságoknak meg kell határozniuk, hogy anyagfáradás, gyártási hiba, korábbi sérülés, idegen tárgy vagy más körülmény indította-e el a meghibásodást. Ettől függhet az is, szükségessé válik-e az azonos hajtóművek szélesebb körű ellenőrzése.

A repülőgép pontos típusa körül könnyen félreértés keletkezhet. Egyes beszámolók Boeing 737-8-asként említik, az érintett, 9H-QEU lajstromjelű gép azonban Boeing 737-800, illetve 737-8AS, vagyis az NG-generáció tagja. Nem a 737 MAX 8-ról van szó: az utóbbit CFM LEAP-1B hajtóművekkel szerelik, míg a sérült gépen CFM56-os működött. Ez azért lényeges, mert az esetleges műszaki intézkedések csak a helyesen azonosított gép- és hajtóműcsaládra alapozhatók – általános ellenőrzést egyelőre nem jelentettek be.

A 2018-as tragédia megmutatta, miért vizsgálják külön a hajtómű lapátját

Hasonló esemény történt 2018-ban a Southwest Airlines egyik Boeing 737-700-asán. Ott egy anyagfáradás miatt eltört ventilátorlapát olyan törmeléket szabadított el, amely megrongálta a hajtómű burkolatát és betörte a kabin egyik ablakát. A nyomásvesztés miatt egy utas részben kikerült a gépből; bár visszahúzták, később belehalt sérüléseibe. A párhuzam nem bizonyítja, hogy a Ryanair járatán is anyagfáradás történt, csupán azt mutatja, hogy egy forgó hajtóműalkatrész leválása a burkolaton túl a géptörzset is veszélyeztetheti – ezért a lapát törési felületének elemzése döntő lehet.

A Contextus nem közölt külön anyagot az FR1879-es járatról, ezért a legközelebbi belső előzmény egy más típusú és más kimenetelű légi esemény: a Contextus az Air India ahmadábádi repülőgép-szerencsétlenségének lehetséges okait vizsgáló szakértői értékeléseket foglalta össze. A két ügy között nincs közvetlen műszaki kapcsolat, közös tanulságuk viszont az, hogy a közösségi felvételek és az első beszámolók nem helyettesítik a roncsdarabok, karbantartási adatok és repülési paraméterek elemzését. A Ryanair-járat esetében ráadásul nem az amerikai NTSB az elsődleges vizsgáló: az eljárásban a görög és máltai légügyi szervek illetékesek.

Az FR1879-es járat biztonságosan visszatért Thesszalonikibe, a sérült utast kórházba szállították, a többi utas számára pedig másik repülőgépet biztosítottak.

A baleset szerencsés kimenetele nem csökkenti a műszaki vizsgálat jelentőségét. Ha bebizonyosodik, hogy egy hajtóműlapát vált le és annak darabjai törték be az ablakot, a hatóságoknak a konkrét alkatrész előéletét, gyártási sorozatát, ellenőrzéseit és üzemidejét is át kell tekinteniük. Csak ezek után dönthető el, egyetlen gépet érintő meghibásodásról vagy szélesebb biztonsági kockázatról van-e szó. A következő meghatározó fejlemény ezért az előzetes hatósági jelentés lehet, amely elválasztja majd a felvételekből levont valószínű magyarázatot a bizonyított baleseti októl.