A zenész a munkájával a világ egyik legboldogabb emberévé válik – nem véletlenül mondta a 30Y frontembere, Beck Zoli az Ül és vár dalban, hogy “ha boldog akarsz lenni, csinálj zenekart”. Mégis azt érzi, mentálisan beteggé teheti vagy teszi is a szakma, bármennyire is ellentétesen hangozhat. De valóban megbetegíthet a zene? És mi a helyzet a nőkkel a zeneiparban? Sally-Anne Gross, a Westminster Egyetem Zeneakadémiájának zenei üzleti menedzsment professzorával beszélgettünk, aki Dr. George Musgrave-vel publikálta a Can music make you sick? kutatást. Gross az idei Budapest Showcase Hub konferenciájának vendége.

ContextUs: Ügyvéd, menedzser, akadémiai professzor, anya, feminista aktivista vagy és még saját kiadót is vezetsz. Melyik Sally-Anne Gross igazán?

Igazság szerint kicsit az összes igaz rám, hiszen az életem minden területén rengeteget profitálok a különböző szegmensekben szerzett tapasztalataimból. Azonban én talán mégis más sorrendben mutatnám be magam az egyes szerepekben. (nevet)

ContextUs: Mégpedig?

Zenét és szerzői jogi védelmet tanítok, ez az egyik akadémikusi specializációm, és a tanítás a jelenlegi zenei szcénában való tevékenykedésem szerves részét képezi.

A legfontosabb szerepköröm az anyaság, hiszen nem számít, mennyi idősek a gyermekeid, anyának lenni sosem szűnik meg az ember.

Az enyémek már felnőttek. Feministának lenni pedig annyit tesz, hogy én eszerint állok a világhoz, és próbálom értelmezni azt. Zenészekkel dolgozni, tanítani és tanulni pedig imádok.

Sally Anne Gross A Zene Megbetegíthet
Sally-Anne Gross, A Westminster Egyetem Professzor, A Can Make You Sick? Kutatás Társszerzője / Fotó: Westminster Egyetem

ContextUs: Tanulmányaidat képzőművészeten és jogon kezdted. A ’90-es évek óta dolgozol a zeneiparban mint sikeres előadók és szövegírók menedzsere. Továbbá a Ya Basta Records nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetője vagy. Menjünk vissza kicsit az időben! Hogyan kapcsolódtál a zeneiparba?

Valójában először fotós szerettem volna lenni, és az afelé vezető úton, ahogyan az lenni szokott, csak úgy belebotlottam a zenei menedzsmentbe. Kis szerencsével és persze barátok segítségével megalakítottam az első csináldmagad-lemezkiadóm. Innentől kezdve, azt hiszem, csak el kellett kezdenem dolgozni, és máris egy kisebb családnyi ember vett körül.

ContextUs: Gyorsan folytak a dolgok?

Egyik dolog követte a másikat, és mielőtt észbe kaptam volna, már egy tucatnyi zenészt menedzseltem és kiadót üzemeltettem a nappalimból. Szédületes és váratlan, de nagyon izgalmas időszak volt, és a lehetőségek csak jöttek, szóval nem álltam le.

ContextUs: Ha azt mondom, a ’90-es években nehezebb volt nőként a zeneiparban, mint napjainkban, egyetértesz velem?

Először is, szerintem manapság minden tekintetben sokkal nehezebb boldogulni a zenei szcénában.

Hatalmas a verseny, a zenei piac rendkívül kemény terep – amikor belevágtam, seperc alatt össze tudtam állítani egy listát a főbb kiadók kulcsfiguráiról, a legmenőbb  DJ-kről és lemezboltokról.

Könnyedén kapcsolatba tudtam lépni a legrelevánsabb médiumokkal. Noha gyakran hallani sem akartak az emberről, de ha jó nyersanyaggal kopogtattál, a kitartás meghozta az eredményét.

ContextUs: De mi a helyzet napjainkban?

Rengeteg a zenei viszonteladó, az egész iparág annyira töredezett lett, hogy nagyon nehéz eligazodni. Hacsak nincs kellően megszilárdult és támogató közeged, amiben dolgozhatsz, baromi nehezen boldogulsz.

ContextUs: Megbántad a döntésed, hogy zenével kezdtél foglalkozni?

Sosem bántam meg! (mosolyog) A kezdetektől fogva hatalmas szerencsém volt és észbontó dolgok történtek velem. Akadnak persze botlások, amiket sajnálok, és tisztában vagyok vele, hogy ez a teljes embert kívánó munka hatással volt a családomra és a baráti kapcsolataimra is.

A feminizmus nem egy szörny, amely férfiakat akar bekebelezni

Miért övez ekkora utálat nők és férfiak részéről egyaránt egy egyszerű szót? Mi váltja ki a feministát lesajnáló jelzőként használó emberek haragját egy vitában egy nő védelméről? Jó, igen, címke: ám egy összefoglaló jelentést hordoz. A legtöbb ilyen vita noha online hangzik el,mert az embereknek kényelmetlen a véleményüket szemtől szembe vállalni.

ContextUs: Ha már a ’90-es éveket és az aktivizmusod említettük! Noha számos nővel – sajtóreferens, menedzser stb. – dolgozhatunk együtt, feltételezem, akkoriban a hiearchia tetején több férfi foglalt helyet, mint most. 

Abszolút. Számtalan női figura tett le csodás dolgokat a zeneipar ’90-es éveiben, de nem feltétlenül a legfelsőbb szinteken tevékenykedtek. Az ismeretségi körömből sokan már akkor is maguknak dolgoztak, saját cégük, kiadójuk volt.

ContextUs: És mi az arány napjainkban, például a Westminster Egyetemen, ahol tanítasz is?

Szomorú, de a Westminster Egyetem Zeneművészeti Karán jelenleg én dolgozom egyedüli női oktatóként, senior pozícióban – mind a négy kollégám férfi. De szerencsések vagyunk, mert opponensként velünk dolgozik a brit lovagrend tiszti fokozatát viselő Shirley Thompson is, aki maga is kiváló zeneszerző.

ContextUs: Éreztél bármikor is diszkriminációt, mert nő vagy?

Igen, minden áldott nap. A mindennapos szexizmus sajnos általános jelenség.

ContextUs: A Westminster Egyetem az “otthona” a te és Musgrave professzor kutatásának, amelyben a zeneiparban dolgozók mentális egészségét vizsgáljátok. Mi implikálta a Can music make you sick? tanulmányt?

A kutatómunkába azért vágtunk bele George-dzsal (Dr. George Musgravea szerk.), mert csak a saját, szűk környezetünkben össze tudtunk számolni egy csomó olyan szereplőt a zenei életből, akik mentális betegségekkel küszködtek. Az ötlet 2014-ben fogalmazódott meg bennem először, akkoriban (és ma is) sokan meg is haltak a betegségük következtében, vagy idegösszeomlást szenvedtek.

Sally Anne Gross Claire Gevaux Dr George Musgrave
A Help Musicians Uk Eseményén (Balról Jobbra): Sally Anne Gross, Claire Gevaux, Dr George Musgrave, London, 2016 / Fotó: Hmuk

ContextUs: A 2014-es történések idézték elő ezek szerint?

Can music make you sick? (Megbetegíthet a zene?) címmel cikket kezdtem írni a témában, és minél többet gondolkodtam rajta, minél jobban beleástam magam a kérdésbe, annál erősebb lett a késztetés, hogy publikáció helyett egy átfogó, a zenei szcénára összpontosuló tanulmányt készítsek.

Nehéz volt viszont elérni, hogy az emberek komolyan vegyék és a téma esetleges árnyoldalairól beszéljenek. És aztán, 2015-ben megismertem George-ot, aki akkoriban egy, az enyémtől némileg különböző témát vizsgált ugyan – a piaci versengés zenészek lelkiállapotára gyakorolt hatását kutatta.

Azonban ennek ellenére sok volt a közös metszéspont, és hasonló megközelítésből próbáltuk megérteni a problémát. Közvetlenül zenészekkel és a zeneipar szereplőivel szerettünk volna beszélni a kérdésről, hogy miként élik meg a munkakörnyezetüket, milyen hatások érik őket a szcénában. Így kezdődött.

ContextUs: A cím, mint már említettük, Megbetegíthet a zene?. Mi a válasz rá?

Önmagában nagyon kevés bizonyíték van rá, hogy a zene megbetegíthetne téged, engem vagy akárkit. (mosolyog) Épp ellenkezőleg, a zenészek majd’ mindegyike, akivel a kutatómunka során beszéltünk, azt vallotta, hogy a zenélés a lehető legjobbat hozta ki belőlük. Viszont annak ellenére, hogy azzal foglalkoztak, amit legjobban szeretnek, a megkérdezettek azt vallották, a munkakörülményeik és a zeneiparban kialakult kondíciók nehezítették meg a mindennapos boldogulásukat, és ezen tényezőket is felelőssé tették a szorongásukért, kialakult mentális zavarjaikért.

A független zenészek 73 százaléka tapasztal mentális betegséget

Egy svéd cég 1500 művész válaszait vizsgálta egy online kérdőívben március 21. és április 2-a között. A The 73 Percent Report címet viselő tanulmány szerint a kudarctól való félelem, az anyagi bizonytalanság, a nyomás és a magány felelnek a szegényes mentális egészség ért.

Mindemellett persze szélesebb spektrumon kellett vizsgálni az elhangzottakat, hiszen beszéltek a családi kapcsolataikról is, és a zenészeket övező társadalmi elvárásokról általában, így sokkal összetettebb képet kaptunk arról, mit is jelent zenészként (meg)élni. A zenészlét munka része csak egy apró szelete a zenészi hivatás egészének, és sokszor nehéz is munkaként tekinteni rá, ha nem keresel vele a megélhetéshez elegendő pénzt.

ContextUs: Sosem tudhatja a zenész, mit rejt a holnap.

Igen, az efféle foglalkozás során számos nyomás helyeződik az emberre; kezdve a kiszámíthatatlan munkaidőtől, a mindennapos bizonytalanságig, hogy sosem tudhatod előre, mit rejt a holnap, de folyton munkára készen kell állnod, hogy ha adódik egy lehetőség, mosolyogva tudd megragadni. A közösségi média felületeken való állandóan elvárt jelenlétről nem is beszélve.

ContextUs: A kutatási adatok szerint nem csak zenészeket, hanem menedzsereket, egy stáb számos dolgozóját kérdeztétek. Mi az eltérés a problémákat és okokat illetően?

Nem teljesen ugyanazok a hatások érik a zeneipar csúcsát bitorló topmenedzsereket, ügynököket – minél távolabb helyezkedik el az adott pozíciót betöltő ember a zenésztől, annál különbözőbb problémákkal kell megközdenie. A fokozott verseny és az állandó készenlét, médiahajrá viszont a ranglétra minden szereplőjét érintő, közös stresszfaktor.

Tálalási tippek a #metoo-hoz – Mert nem mindegy: iszogató pár vagy két részeg állat

2017 őszén hatalmas botrányt kavart egy Harvey Weinsteinről szóló cikk, amit a New York Times közölt. Mint kiderült, a Good Will Hunting, a Ponyvaregény és többek között a Szerelmes Shakespeare producere éveken át szexuálisan zaklatott színésznőket, majd különböző módokon el is hallgattatta vagy megfenyegette őket.

ContextUs: A kutatás nem csak a fentiekben taglalt problémák feltárásában merül ki, hanem nőkkel szembeni szexuális zaklatást is vizsgálja. És nem mehetünk el amellett sem, hogy a metoo korát éljük.

A #metoo mozgalom mindenképpen jelentős párbeszédet indított a zeneipari szereplők körében is, és ezt remek dolognak tartom. Az első lépés, hogy az emberek beszélni kezdjenek a témáról és felismerjék annak problematikus mivoltát.

Amin most dolgoznunk kell, az a diskurzus folytatása. Bár hosszú út áll még előttünk, mindenképpen bizakodóvá tesz, hogy egyre kevésbé tabutéma a szexuális bántalmazás.

Sőt, egyre többen dolgoznak azért, hogy a zeneiparban dolgozó nők – legyen szó annak bármely szegmenséről – helyzete is javuljon.

ContextUs: Ugyan a te kutatásod fókuszában a mentális egészség áll, ám idén májusban az Attitude is Everything (A viselkedés minden) publikált egy kutatást, amely kimondja: a zeneipar nincs felkészülve a hátrányos helyzetű zenészekre. Az AiE egy korábbi, 2018-as kutatása szerint a megkérdezett siket és más hátrányos helyzetű rajongók több mint 80%-ának nehézséget okoz a jegyfoglalás. 

Igen, ez is hatalmas probléma. Rengeteg dolgon kellene változtatnunk. És nem csak a koncertek és fesztiválok akadálymentesítésére gondolok, hanem lehetővé kellene tennünk, hogy a zenei ökoszféra karrierlehetőségei elérhetővé váljanak bárki számára. Ennek kapcsán temérdek munka áll még előttünk. A fesztiválok akadálymentesítése kapcsán még mindig állandó problémákba ütköznek még maguk a mozgáskorlátozotott fellépők is – elengedhetetlen, hogy az erről folyó diskurzust ne hagyjuk kihunyni, csak így tudunk változást elérni.

A világ két arccal: mentális betegségek megítéléséről – Vélemény

Amíg tőlünk nyugatra szinte divat terapeutához járni, itthon rögtön megbélyegzik az embert, sokszor alaptalanul. Sokan dobálóznak sértő szavakkal, akik még csak különbséget sem tudnak tenni a két foglalkozás között. Többen keverik a kifejezéseket, de a tisztánlátás kedvéért: végzettségbeli különbségek mutatkoznak.

ContextUs: Ezek alatt az Egyesült Királyságot érted?

Igen, az Egyesült Királyság ebből a szempontból a sor végén kullog, a koncerthelyszínek többsége súlyos minőségbeli hiányosságokkal küzd, és mindez persze a befektetők hiányából fakad. Ezzel szemben Franciaország számos remek klubbal büszkélkedhet, és nagyon komolyan veszik az élő fellépések fontosságát – tehát nem lenne lehetetlen változtatni.

ContextUs: Térjünk vissza a te kutatásodra, amelyről a Budapest Showcase Hub konferenciáján is beszélsz majd! Gondolkodtál már azon, hogy könyvben is megjelenteted az eredményt?

Igen, 2020-ra készül el a könyv – épp a szerkesztés utolsó simításait végezzük. (mosolyog)

ContextUs: Az interjú végéhez közeledve az az érzés fogott el, hogy a te életed is megérne egy kötetet.

Nagyon vices vagy. (nevet) Egyelőre be kellene fejeznem a jelenlegi könyvem. Van egy olyan érzésem, hogy a családom és a barátaim örülnének, ha végre kicsit kevesebbet dolgoznék és több időt szánnék inkább rájuk.

CV

Sally-Anne Gross egyszerre gyakorló ügyvéd és akadémista. Huszonkét évvel ezelőtt, 1993-ban ő volt az első nő, aki a brit Mercury Records-hoz tartozó Artist and Repertoire egyik igazgatója lett. Az In The City nevű zenei konferencián ő elnökölte az első kerekasztal-beszélgetést, amely a zeneipar és a gender viszonyát vizsgálta. Gross több mint 30 éve dolgozik a zeneiparban mint menedzser, kiadói igazgató és nemzetközi üzleti kapcsolatok konzulense. Három évvel ezelőtt indította el a Let’s Change the Record (Változtassuk meg a felvételt) kezdeményezést, amelynek fókuszában a zenei produkciókban – hangmérnököktől kezdve a dalszövegírókig – keletkező nemi szakadékok állnak. Szintén abban az évben Dr. George Musgrave professzorral elkezdték a Can music make you sick? kutatásukat, amelyet következő év novemberében publikáltak. Ez az eddigi legátfogóbb tanulmány, amely a zeneiparban tevékenykedők mentális egészségét és a szakmában jelenlévő egyenlőtlenségeket vizsgálja. Jelenleg a Westminster Egyetem Zeneakadémiájának professzora.

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet

alvás pihentető alvás tippek alváshoz egészséges alvás egészséges életmód

Ezeket edd, és ezeket kerüld, ha nem tudsz aludni

Jó alvás nélkül nincsenek jó nappalaink, de még rosszabb, hogy nem lehetünk teljesen egészségesek sem. Sokan szenvednek kialvatlanságban anélkül, hogy foglalkoznának vele, pedig komoly következményei lehetnek, ha hosszútávon nem tudunk megfelelően pihenni.

betegség hírességek hírességek betegségei maria cross halle berry lil wayne tom hanks toni braxton catherine zeta-jones 4

Hírességek, akik krónikus betegséggel élnek

A betegség nem válogat. A következő sztárok mind megvívták a maguk harcát különböző egészségi problémákkal és saját példájukon keresztül bebizonyították, hogy krónikus betegségekkel is lehet együtt élni, mégpedig boldog életet.

liszt gluténmentes liszt liszt fajták liszt típusok zabliszt rizsliszt csicseriborsó liszt kókuszliszt

Ezek a gluténmentes lisztek, ha alternatívákat keresel

A legtöbben fehér lisztet vagy teljes kiőrlésű lisztet használnak a főzéshez, sütéshez. Ezek glutént tartalmaznak, amire néhányan allergiásak, de mindannyiunk emésztőrendszere nehezen birkózik meg vele, emellett pedig egyéb negatív mellékhatásai is vannak.

ajandek a jovobol, uj kutyuk, uj technologia, hasznos kutyuk, hasznos technologia, hasznos targyak9

10 ajándék a jövőből, amit már most megvehetünk

A kiterjesztett valóság egyre elterjedtebb. Ez a technológia lehetővé teszi, hogy úgy nyisd ki az ajtót, hogy a jelszót egy virtuális billentyűzeten gépeled be, amit csak te láthatsz. De használhatod szórakozáshoz is, például játszhatsz rajta olyan játékokat, mint a biliárd, és láthatod a golyók pályáját az asztalon.