A 100 dolláros olaj és a megugró inflációs várakozások teljesen megbénították a jegybankokat
Az államkötvények árfolyamesését és a hozamok drasztikus emelkedését az energetikai piacok felől érkező sokkhatás gyorsította fel. A közel-keleti háborús konfliktus és az iráni feszültségek hatására a nyersolaj hordónkénti ára tartósan 100 dollár fölé ugrott, ami azonnal feltüzelte a másodkörös inflációs félelmeket. További kapcsolódó háttéranyagok a Gazdaság rovatban olvashatók.
A piacok korábban arra számítottak, hogy a vezető jegybankok a kamatvágási ciklus folytatásával támaszt nyújtanak a gazdaságnak, az olajár-robbanás miatt azonban a kamatemelési várakozások tértek vissza. Ha az infláció a magas energiaárak miatt újra elszabadul, a jegybankok kénytelenek lesznek hosszabb ideig magas szinteken tartani az irányadó kamatokat.
Ez a váltás súlyosan érinti az államadósság finanszírozását. A befektetők egyre magasabb kockázati felárat követelnek meg a hosszabb lejáratú állampapírokért, mivel az államháztartási hiányok világszerte rekordméretűre duzzadtak. A megemelkedett kötvényhozamok így közvetlenül drágítják a vállalati hiteleket, a lakossági jelzáloghiteleket és az államok saját adósságszolgálatát is. Miközben a fejlett államok adóssága elszállt, a világ legnagyobb demokráciája 7,8–8,6 százalékos robbanásszerű növekedés mellett is stabilan tartotta a hozamait egy szigorú pénzügyi Recepttel.
