Sulyok Tamás leváltása négy vitatott pont egyikeként kerül a bírák elé

Az Alkotmánybíróság augusztus 13-i teljes ülése a Fidesz–KDNP ötven képviselőjének utólagos normakontroll-indítványát tárgyalja. A beadvány Sulyok megbízatásának megszüntetése mellett a közérdekű vagyonkezelő alapítványok államosítását, az alkotmánybírákra bevezetett hetvenéves korhatárt és a képviselői mandátum tizenkét éves korlátozását támadja. A testület összetétele különös csavart ad az ügynek: Polt Péter és három, hetven év feletti alkotmánybíró mandátuma csak szeptember 1-jén jár le, így még részt vehetnek a döntésben.

Az Országgyűlés júliusban 139 igen és 6 nem szavazattal fogadta el az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, amely a hatálybalépést követő naphoz kötötte Sulyok távozását – ezt a szavazási eredményt a módosítás elfogadásáról szóló beszámoló is rögzítette. Sulyok aláírta a szöveget, bár előtte kifogásolta a személyére szabott megoldást; az Országgyűlés augusztus 11-én már Baka Andrást választotta meg utódjának. Baka azonban csak augusztus 19-én lépne hivatalba, addig Forsthoffer Ágnes házelnök gyakorolja ideiglenesen az államfői jogköröket.

Ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti a Sulyok Tamás távozását kimondó rendelkezést, a parlamentnek kellhet feloldania az egymásnak feszülő elnöki mandátumokat.

Hack Péter szerint a bíráknak először azt kell tisztázniuk: „Az egyik kérdés, hogy az a jogi aktus, ami azt mondja ki, hogy a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása az alaptörvény-módosítás hatályba lépésének másnapján megszűnik, alkotmányos norma-e, mivel ez egyedül Sulyok Tamásra vonatkozik”. Ha ezt a rendelkezést megsemmisítik, a jogtudós következtetése már jóval rövidebb: „Ez egy alkotmányos válsághelyzetet hoz létre. Ennek megoldására többféle lehetőség is van, de ebben a parlamentnek lesz szerepe.”

Ez egy alkotmányos válsághelyzetet hoz létre. Ennek megoldására többféle lehetőség is van, de ebben a parlamentnek lesz szerepe.

Hack Péter jogtudós

Két elnöki történet, de csak egy hely a Sándor-palotában

Az Dave kulcsjeleneteiben a Fehér Ház munkatársai egy elnöki hasonmást visznek a kamerák elé, majd aláírásra és döntésekre is használni kezdik. A film feszültsége abból születik, hogy a közönség látja az állami szerepet működés közben, miközben a legitimáció forrása eltűnik mögüle. A magyar ügyben nincs titkos csere: éppen ellenkezőleg, a parlamenti választás, az alkotmánymódosítás és a bírói felülvizsgálat egyszerre, teljes nyilvánosság előtt fut egymásnak.

A megfelelés mégis pontos egy ponton. Ha Sulyok megbízatásának megszüntetése utólag érvényét veszti, tisztázni kell, visszaáll-e automatikusan a mandátuma, mi történik Baka megválasztásával, és ki gyakorolhatja jogszerűen az olyan hatásköröket, mint a törvények aláírása vagy a kinevezések megtétele. A konfliktus lehetséges következményeit részletező Hack Péter-interjú szerint a rendezésben ismét az Országgyűlésre várhat meghatározó szerep.

A párhuzam ott véget ér, hogy az Dave világában a szerepcsere csalás, itt pedig nyilvános intézmények eltérő döntéseinek joghatását kell összeilleszteni. A bizonytalanság mégsem elméleti: egy államfő által aláírt törvény, kinevezés vagy más határozat elfogadottságát is beárnyékolhatja, ha vitathatóvá válik, kié volt az aláírás joga. A mai határozat ezért nem egyszerűen Sulyok Tamás visszatéréséről szól, hanem arról, marad-e egyetlen, minden intézmény által elismert név az elnöki ajtón.