„Letaglózó volt visszanézni" – Szabó Bence ellen megszüntették a gyanúsítást, aki először tárta fel, hogy kamu váddal végeztek házkutatást Tisza-közeli informatikusoknál

A nyilvánosságra kerülés után Szabó Bencét gyanúsítottként hallgatták ki – hivatali visszaélés bűntette miatt. Az eljárás azóta a választási kampány egyik legélesebb szálává vált: egy aktív nyomozó, aki saját szervezete belső nyomásáról szól nyilvánosan, miközben ő maga is hatósági eljárás alá kerül. Szabó maga is tudatában volt ennek: a Direkt36-nak elmondta, hogy a nyilvánosság elé lépés előtt tisztában volt a lehetséges következményekkel, és a reakciókat visszanézve „letaglózó volt” látni, mekkora visszhangot keltett.

„Idő előtti volt a gyanúsítás" – az ügyészség döntése Szabó Bence ügyében

A Legfőbb Ügyészség most megszüntette Szabó Bence gyanúsítotti jogállását. Az indoklás szerint a hivatali visszaélés bűntette miatti gyanúsítás idő előtti volt, és „jelenleg az is valószínűsíthető, hogy a gyanúsított célzata nem irányult jogtalan előny szerzésére vagy jogtalan hátrány okozására”. Szabó Bence a döntésről Instagramon számolt be, ahol azt is közölte: a nyomozás nem szűnt meg, eszközeit továbbra is ellenőrzik. Ez azt jelenti, hogy bár gyanúsítottként már nem vizsgálják, az ügye nem zárult le véglegesen.

Az ügyészségi döntés időzítése figyelemre méltó: alig néhány nappal Magyar Péter eskütétele előtt születik, amellyel az új kormány hivatalba lép. Az Alkotmányvédelmi Hivatal, amely a nyomozásba beleavatkozott, az új kormány alatt várhatóan alapos vizsgálat alá kerül – ahogy az a titkosszolgálati szervekkel kapcsolatban általában szokás kormányváltáskor.

A Tisza Párt informatikusai és az AH

A Szabó Bence által feltárt ügy lényege: az Alkotmányvédelmi Hivatal olyan személyekkel szemben kezdeményezett nyomozást, akiknek a Tisza Párthoz volt közük – és ehhez kamu pedofilvádat használt eszközként. A két érintett informatikusnál tartott házkutatás a választási kampány legforróbb időszakában zajlott. Hrabóczki Dániel utóbb elmondta, hogy miután gyanította, figyelik, maga kezdte el szándékosan dezinformálni a hatóságokat – és ebből is következtetett arra, hogy valóban az AH célkeresztjébe kerültek.

Ez az ügy nem egyszerűen egy rendőri visszaélés dokumentuma. Arra mutat rá, hogy a titkosszolgálat az ellenzéki párthoz köthető személyeket aktívan megfigyelte és nyomozati eszközökkel zaklatta a kampány alatt – és hogy az ezt leleplező nyomozó maga is eljárás alá került. A gyanúsítotti jogállás megszüntetése az utóbbit most lezárja, de a tágabb kérdés – az AH szerepe a Tisza Párt elleni hírszerzési tevékenységben – az új kormány egyik első vizsgálati terepévé válhat.

Szabó Bence gyanúsítotti jogállását megszüntették – de az eszközei ellenőrzése folytatódik, a nyomozás nem zárult le, és az ügy mögöttes kérdése, hogy egy titkosszolgálat egy ellenzéki pártot célzott-e meg, megválaszolatlan maradt.

A Legfőbb Ügyészség döntése formálisan felszabadítja Szabó Bencét a gyanúsítotti státusz alól – de nem tesz pontot az ügyre. Hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal milyen szerepet játszott a Tisza-közeli informatikusok üldözésében, azt az új kormány alatt felállítandó vizsgálatok deríthetik fel. Szabó Bence maga is jelezte: az eszközei ellenőrzése folytatódik, vagyis az ügy technikailag nyitva marad. Hogy ez a nyitottság most az igazság felé vezet-e, vagy lezárás nélkül süllyed el, az az elkövetkező heteken múlik.