Szijjártó Péter szerint a diplomácia világa nem az oligarchák kéréseiről, hanem a folyamatos nemzetközi alkudozásról szól, miközben a VSquare-szivárogtatások alapjaiban próbálják megrengetni a 2026-os választási kampányt.
Szijjártó Péter a kamerák előtt igyekezett hűteni a kedélyeket a VSquare által nyilvánosságra hozott hangfelvételek kapcsán, amelyek szerint az orosz érdekeket képviselné Brüsszelben. A miniszter határozottan tagadta, hogy bármilyen oligarcha közvetlenül megkereste volna őt kérésekkel, és a „Valami rosszat mondtam?” kérdést csupán egy pragmatikus párbeszéd részének tekintette. Szerinte a közvélemény el sem tudja képzelni, hány külföldi kollégája keresi meg rendszeresen hasonló kérésekkel az uniós szankciós intézkedések előtt, hogy bizonyos entitások lekerüljenek a listáról.
Kapcsolódó cikk
„Valami rosszat mondtam?” – Szijjártó Péter megint lebukott, újabb kiszivárgott hangfelvételt tettek nyilvánossá
A VSquare oknyomozó portál olyan hangfelvételeket és leiratokat hozott nyilvánosságra, amelyek szerint Szijjártó Péter közvetlenül az orosz tisztségviselőktől kért érveket a magyar álláspont alátámasztásához az Európai Unióban.
A politikatörténetben a titkos diplomácia és a nyilvános retorika közötti szakadék mindig is a hatalomgyakorlás egyik legkritikusabb pontja volt, különösen a nagyhatalmi érdekek metszéspontjában fekvő országok esetében. Szociológiai szempontból a „kiszivárgott hangfelvételek” kora a választók számára a hitelesség végső próbáját jelenti, ahol a technológia lebontja a diplomáciai falakat. Ez a folyamat a 2026-os választások előtt különösen felgyorsult, hiszen a „kognitív hadviselés” részeként minden egyes mondat súlyos politikai fegyverré válik az információs térben.
Szijjártó és a Lavrov-vonal
A külügyminiszter kifejtette, hogy ha egy entitás vagy személy szankciós listára kerülésével kapcsolatban szakmailag helyes érveket kap, akkor kötelessége azok mellett érvelni az Európai Tanácsban. Lavrovval való kapcsolata szerinte a pragmatikus magyar érdekérvényesítés eszköze, nem pedig egyfajta alárendeltség, ahogy azt az ellenzéki kritikusok állítják. Szijjártó szerint a sajtóban megjelent részletek sokszor kiragadják a kontextusból a mondatait, eltorzítva a diplomáciai munka valódi, érdek alapú természetét.
Kapcsolódó cikk
„Ezt titkolja a külügy mindenki elől?” – Szijjártó Péter és a titkos orosz csatorna és drágakövek rejtélye tartja lázban az országot
Döbbenetes vádakkal állt elő Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró, aki szerint magyar kormányzati gépeken titokban készpénzt és drágaköveket csempészhettek Oroszországból az elmúlt tíz évben.
Az Aliser Uszmanov nővérével, Gulbahor Iszmailovával kapcsolatos döntést a miniszter azzal indokolta, hogy semmilyen jogi alapja nem volt a nő további listán tartásának. Bár a fél évente esedékes felülvizsgálatok során korábban nem jártak sikerrel, végül a többi tagállam is kénytelen volt elismerni a jogi érvek súlyát. Szijjártó szerint a szankciós mechanizmus gyakran politikai, nem pedig jogi alapon működik, ami ellen Magyarország rendszeresen felemeli a szavát a szuverenitás jegyében.
Iszmailova és az uniós vétó
A miniszter cáfolta, hogy konkrétan a vétó lehetőségével zsarolták volna ki az oligarcha rokonának levételét a tiltólistáról, ugyanakkor elismerte, hogy a vétó eszköze „folyamatosan” ott lebeg a tárgyalóasztalon. Szerinte ez nem fenyegetés, hanem a tagállami érdekek érvényesítésének legitim módja, amit más országok is gyakran alkalmaznak a zárt ajtók mögött. Azt azonban nem volt hajlandó elárulni, mely kollégái kérték tőle korábban más entitások mentesítését, titokzatosan utalva a titkosszolgálati „panoptikumok” rejtelmeire.
Kapcsolódó cikk
„Hello Szergej, itt Péter” – nyilvánosságra került a lehallgatott telefonbeszélgetés, amelyet Szijjártó Péter nem szeretett volna, hogy bárki halljon
Panyi Szabolcs újságíró hétfő reggel közzétette annak a telefonbeszélgetésnek a teljes leiratát, amelyet Szijjártó Péter magyar külügyminiszter és orosz kollégája, Szergej Lavrov folytatott egymással 2020 februárjában – a nyilvánosságra hozatalra éppen akkor került sor, amikor Orbán Viktor vizsgálatot rendelt el a lehallgatással kapcsolatban.
Szijjártó Péter szerint a külpolitika nem egy érzelmi alapú barátság, hanem a nemzeti érdekek mentén zajló kőkemény üzletelés, ahol a párbeszéd hiánya a legnagyobb hiba. A 2026-os esztendő kihívásai közepette a magyar kormány továbbra is a „hídépítő” szerepére törekszik, még ha ez a szövetségesek körében gyakran értetlenséget is szül. A miniszter úgy véli, a választók áprilisban a stabilitást és a pragmatizmust fogják választani az ideológiai alapú, önfeladó külpolitikával szemben.
A külügyminiszter szerint az uniós partnerek titokban sorban állnak nála a szankciók enyhítéséért, miközben a nyilvánosság előtt a leghangosabb bírálókként tetszelegnek.
Végezetül a tárcavezető hangsúlyozta, hogy a magyar diplomácia szuverenitása nem alku tárgya, és nem engednek a külső, dezinformációs kampányoknak. A VSquare és más oknyomozó portálok munkásságát a választási kampány részeként értékeli, amelynek célja a kormány hiteltelenítése a sorsdöntő szavazás előtt. Az „áprilisi igazság” Szijjártó szerint a folytatást jelenti majd, ahol a magyar érdekek továbbra is az első helyen állnak majd a nemzetközi porondon, függetlenül a külföldi nyomásgyakorlástól.
Kapcsolódó cikk
Szijjártó Péter megszólalt a lehallgatási botrányáról – Videóban mondta ki, amit mindenki hallani akart az ügyben?
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Facebook-videóban reagált a Mandiner reggeli cikkére, amely szerint Panyi Szabolcs újságíró megadta telefonszámát külföldi titkosszolgálatoknak – a külügyminiszter döbbenetéről beszélt, és azonnal a Tisza Pártra terelte a figyelmet, a Lavrov-szivárogtatásra vonatkozó kérdésekre azonban nem reagált.
