A hatalmi működés egyik legszembetűnőbb sajátossága, amikor egy intézmény saját maga jogosítja fel magát a független nyomozás felülbírálatára, majd a kiderített adatokat azonnal minősített adatnak nyilvánítja. Tavaly szeptemberben, a Szőlő utcai javítóintézetben kirobbant büntetőügy idején az Orbán-kormány egyedülálló rendeletet hozott: felhatalmazta az akkori igazságügyi minisztert, Tuzson Bencét, hogy a folyamatban lévő eljárás minden iratát, tényét és adatát korlátozás nélkül megismerhesse. A felhatalmazás alapján a minisztérium többször is élt a betekintési jogával, ám az ügyiratok tartalma és a vizsgálat megállapításai a mai napig nem kerülhetnek a nyilvánosság elé.
A miniszter a rendelet értelmében a folyamatban lévő büntetőeljárással kapcsolatos minden ügyiratot, adatot, tényt megismerhet, iratokba betekinthet és a vizsgálata eredményéről tájékoztathatja a nyilvánosságot.
A történet nem zárult le a miniszteri váltással. A 444 közérdekű adatigényléssel fordult a Görög Márta vezette új Igazságügyi Minisztériumhoz, megtudandó, hányszor néztek bele a nyomozati iratokba, mire volt kíváncsi az előző tárcavezető, és milyen írásos dokumentum rögzítette a megállapításokat. A minisztérium válaszában közölte: a kért adatokat az előző vezetés titkosította. Bár az érdeklődés hatására lefolytatták a törvényi felülvizsgálatot, a tárca új vezetése arra jutott, hogy a „minősítéssel védendő közérdek fennállása miatt a minősítés fenntartása indokolt”, vagyis az iratbetekintések részletei továbbra is el vannak zárva a közvélemény elől.
Még a felhatalmazó rendelet előtt megjelent Tuzson Bence videója
A Szőlő utcai ügy körüli kormányzati vizsgálat eljárásrendje már a kezdetekkor figyelemreméltó idősíkbeli ellentmondásokat mutatott. Tuzson Bence tavaly szeptember 24-én egy videóban lobogtatott egy háromoldalas jelentést, azt állítva, hogy a minisztériumi átvilágítás alapján az ügyben nincs kiskorú sértett, politikus érintettsége nem merült fel, a háttérben pedig szervezett politikai akció és idegen titkosszolgálati szál gyanítható. A különös csavar a történetben az volt, hogy a miniszteri videó és a jelentés hamarabb látott napvilágot, mint maga a kormányrendelet, amely egyáltalán jogi felhatalmazást adott volna az igazságügyi miniszternek a nyomozati iratok kikérésére.
A jogi szakma már a felhatalmazás pillanatában élesen kritikussá vált. Független jogászok rámutattak, hogy a magyar jogrendben a miniszterelnök nem ruházhat át olyan ellenőrzési jogkört, amellyel ő maga sem rendelkezik, az ügyészség függetlensége miatt pedig az igazságügyi miniszter semmilyen körülmények között nem hatóság felettese a folyamatban lévő büntetőeljárásokban. Emellett a tárcavezető azon határozott kijelentése, miszerint az ügynek nem voltak kiskorú áldozatai, a későbbi ügyészségi és bírósági szakaszban teljesen megalapozatlanná vált, miután a hatósági eljárás során 15 kiskorú sértettet azonosítottak a javítóintézet volt vezetőjével összefüggő bűncselekmény-sorozatban.
Törvényi felülvizsgálat után is marad a titkosítás a Szőlő utcai ügyben
Az adatigénylést benyújtó lap az első elutasítás után rákérdezett a minősítés pontos jogalapjára is: milyen konkrét kár következne be a nyilvánosságra hozatalból, milyen minősítési szintűek az iratok, és pontosan meddig tart a titkosítás. Az Igazságügyi Minisztérium érdemi részletezés nélkül tartotta fenn a korábbi döntést. Az adatigénylések elutasítása és a minisztériumi iratbetekintések elfedése különösen annak fényében elgondolkodtató, hogy az egykori tárcavezető saját elmondása szerint a transzparencia jegyében indította el a vizsgálatot, miközben az eljárás részleteit ma is homály fedi.
Az ügy jelenlegi státusza szerint az Igazságügyi Minisztérium nem ad ki felvilágosítást arról, hogy a miniszteri betekintések során pontosan mely dokumentumokat kérték ki a Nemzeti Nyomozó Irodától vagy a Központi Nyomozó Főügyészségtől. Az adatigénylő lap a válasz elmaradása miatt további jogi és adatvédelmi lépéseket fontolgat a közérdekű adatok megismerhetősége érdekében.
