A választási ígéretek és a költségvetési valóság gyorsan szembejött az új kabinettel. Az állami szférában dolgozók érdekképviseletei egymás után jelzik, hogy lejárt a türelmi idő: a rendvédelmiek ősztől kikényszeríthetik a bérrendezést, a szociális ágazatban megszakadtak a tárgyalások, a pedagógusokat segítő alkalmazottak pedig a sztrájk lehetőségét lebegtetik – írta meg a Telex.
A Tisza-kormány választási programjában 25 százalékos általános béremelést ígért a szociális, a kulturális és az oktatást segítő szektorban, míg a rendvédelmi dolgozóknak külön bérrendezést lebegtetett be. A költségvetési hiány csökkentése és a szűkös állami mozgástér miatt azonban az érdemi döntések csúsznak. A szakszervezetek szerint a halogatás nem tartható sokáig, különösen úgy, hogy a jövő évi költségvetés első tervei sem adnak garanciát a követelések teljesítésére.
Sztrájkhelyzet és elakadt tárgyalások a szociális ágazatban
A szociális szektorban az érdekvédők szerint a tárgyalások gyakorlatilag megszakadtak a kormánnyal, mivel a 2027-es büdzsé első változata nem tartalmazza a béremeléshez szükséges forrásokat. A Népszava értesülései szerint az ágazatban dolgozók már a munkabeszüntetés előkészítésén fáradoznak. Hasonlóan feszült a hangulat a rendvédelemben is: a Közszolgálati Rendőr Szakszervezet vezetője az RTL Híradónak határozottan kijelentette, hogy ha ősz végéig nem születik döntés a bérekről, kikényszerítik a döntést.
A nevelést és oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók körében a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete figyelmeztetett a sztrájk lehetőségére. Ebben a szektorban a kormány ezen a héten már konkrétabb menetrendet vázolt fel: az ígért 25 százalékos emelést két lépcsőben adnák meg. Az első szakasz 2026 októberének közepén, a második pedig 2027 januárjában lépne életbe. Ahol a béremelés pénzügyileg nem megoldható, ott béren kívüli juttatásokkal kompenzálná a dolgozókat az állam, a pontos arányokat és összegeket viszont még nem hozták nyilvánosságra.
A Tisza-kormány a hiánycsökkentés és az ígéretek szorításában
A kormánynak úgy kellene kielégítenie a felhalmozódott elvárásokat, hogy közben a költségvetés nem áll jól, és a nemzetközi piacok árgus szemekkel figyelik a hazai hiánypályát. Bár az államháztartási deficit éven belül csökkenő tendenciát mutat, az uniós források előfinanszírozása miatt átmenetileg ismét kiugorhat a hiány. Ez lényegesen leszűkíti a kabinet cselekvési terét, ami a bérrendezések halasztásához vagy szétszálazásához vezetett
Magyar Péter közlése szerint a Belügyminisztérium már elkészítette a javaslatokat, és a belügyminiszter minden kormányülésen előhozza a témát. A miniszterelnök ígérete alapján a 2027-es költségvetés összeállításakor figyelembe veszik a dolgozók követeléseit, de a döntés joga és felelőssége a kormányé marad. A közalkalmazotti bérek az elmúlt években jelentősen leszakadtak a piaci átlagtól, és a munkavállalók nem szeretnék, ha az ígéretek beváltása a távoli jövőbe veszne.
