Polgári peres fordulat és a botrány maradandó öröksége
A polgári peres eljárásban a Legfelsőbb Bíróság merőben eltérő álláspontra helyezkedett. A testület kimondta, hogy az ÁPV Rt. és a Tocsik Márta közötti megbízási szerződések nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütköztek, ezért azok jogilag semmisek. E döntés alapján az ügyvédnőt a 804 milliós sikerdíj túlnyomó részének visszafizetésére kötelezték, megfosztva őt a felvett vagyoni előnytől.
A Tocsik-ügy mély nyomot hagyott a magyar politikai kultúrában és a jogalkotásban. A botrány rávilágított az állami vagyonkezelés ellenőrzési hiányosságaira és a pártfinanszírozás átláthatatlanságára, ami a privatizációs eljárások és a közpénzek felhasználásának későbbi szigorításához vezetett.
A történet végérvényesen átalakította a nyilvánosság viszonyát a politikai-gazdasági visszaélésekhez. A Tocsik-ügy a rendszerváltást követő évtized alapvető hivatkozási alapjává vált, amely megmutatta, milyen kockázatokat rejt magában az állami feladatok és a magánérdekek ellenőrizetlen összefonódása.
