A politikai rendőrség évtizedeken át tartó titkolózása a végéhez közeledik, miután megalakult a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság. A Rainer M. János történész által vezetett, tizenegy szakértő-kutatóból és nemzetbiztonsági szakemberből álló testület feladata a még zárolt állambiztonsági akták alapos felülvizsgálata. Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán egyértelművé tette, hogy az október 22-étől megnyíló iratok sok család számára okoznak majd fájdalmat, ám a kormánynak most volt bátorsága megtenni azt a lépést, amelyet a korábbi kabinetek rendre elkerültek.
A kutatók már az első dokumentumok megnyitása előtt pontosan látják, hol várhatók a legkellemetlenebb meglepetések. Az 1962 és 1990 közötti időszakban az állambiztonsági főcsoportfőnökség évente 8-10 ezer hálózati személyt foglalkoztatott, ami a cserélődések miatt összesen 56 ezer embert jelentett a Kádár-korban. Az iratok tömeges feldolgozása most először teszi lehetővé, hogy a hatvanas évek utáni, különösen az 1975-öt követő időszak aktív ügynökeinek kiléte is szélesebb körben megismerhetővé váljon.
Hatos kartonok és a beszervezett civilek a Kádár-korban
A történészek várakozásai szerint az őszi iratnyitás elsősorban az úgynevezett hatos kartonokat és a beszervezés körülményeit rögzítő B-dossziékat teszi majd publikussá. A statisztikai adatokat tartalmazó dokumentumokból kiderülhet, hogy a hálózat jelentős részét nem az ellenzéki értelmiség soraiból, hanem az idegenforgalomban, a vendéglátásban és a szolgáltatások területén dolgozók közül toborozták. Ez a külföldiekkel gyakran érintkező réteg kiemelt célpontja volt a Kádár-kori titkosszolgálatoknak.
Tabajdi Gábor történész kutatási jelentése rávilágított arra a tényre, hogy a politikai csúcsvezetők helyett sokkal inkább a határ menti vendéglátósok, vasutasok, csatornabúvárok és a sorkatonaságnál beszervezett fiatalok dossziéi fognak feltárulni. A szakember kiemelte, hogy a közkeletű társadalmi elvárásokkal ellentétben a nyilvánosságra kerülő nevek jó eséllyel nem a mai vagy egykori közélet szereplőit fedik majd le, hanem azokat a hétköznapi állampolgárokat, akik hálózati személyként beálltak a rendszer kiszolgálói közé.
Selejtezett munkadossziék és a tízfokozatú ügynöklista
Az ügynökök mindennapi tevékenységét és tényleges besúgói munkáját rögzítő M-dossziék sorsa ugyanakkor továbbra is komoly kihívás elé állítja a kutatókat. Az archivált több mint 42 ezer munkadossziéból 25 ezret már a rendszerváltás előtt leselejteztek a belügyi szervek, míg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában csupán 13 ezer maradt meg, négyezer irat holléte pedig a mai napig ismeretlen. A megmaradt dokumentumok alapján a különböző állambiztonsági részlegek éves statisztikái most mégis lehetővé teszik a hálózat kiterjedtségének pontosabb rekonstruálását.
Az iratok értelmezését egy bonyolult, tíz kategóriából álló besorolási rendszer segíti, amely a bizonyítottan együttműködő besúgóktól egészen a munkát megtagadó vagy csak vélelmezetten érintett személyekig terjed. A beszervezést visszautasítóktól kezdve az olyan rejtélyes esetekig, ahol az operatív nyomozás dokumentumaiból sem állapítható meg egyértelműen a jelentést tevő kiléte, a lista az egykori állambiztonság teljes szürkezónáját lefedi – számolt be a közelgő iratnyilvánosság részleteiről a 24.hu.
