A nyári szünet sem lágyította meg a magyar diplomácia szívét Brüsszelben. Az Európai Unió Tanácsának bővítéssel foglalkozó munkacsoportja (COELA) kedden tartotta az évadnyitó ülését, a napirenden pedig ott feküdt Ukrajna uniós csatlakozási folyamatának folytatása. A magyar delegáció azonban harmadszor is nemet mondott a következő tárgyalási szakasz előkészítésére, és ezzel megakasztotta a folyamatot – írta meg a 444.
A döntés értelmében a magyar kormány megtagadta az Ukrajna 2. és 3. tárgyalási klaszterére vonatkozó átvilágítási eredmények jóváhagyását. A 2. klaszter az uniós belső piacot, míg a 3. a versenyképességet és az inkluzív növekedést fedi le. Mivel az uniós bővítési döntésekhez mind a 27 tagállam egyhangú támogatására szükség van, Budapest vétója miatt a Tanács nem tudja előkészíteni ezen fejezetek hivatalos megnyitását így leállt a folyamat.
A tárgyalási fejezeteket a kárpátaljai kisebbségi jogokhoz köti Budapest
A magyar álláspont mögött nem állnak titokzatos háttéralkuk, a kormány teljesen nyíltan a kárpátaljai magyar kisebbség jogaira hivatkozik. Budapest világossá tette: amíg Kijev nem mutat fel érdemi előrelépést az országban élő magyar kisebbség jogainak védelmében és nem teljesíti a kétoldalú kötelezettségvállalásait, a magyar delegáció nem járul hozzá a csatlakozási klaszterek előmozdításához.
A brüsszeli egyeztetésen a magyar kormány egy különutas megoldással is próbálkozott. A júliusi ülésekhez hasonlóan Budapest ezúttal is kizárólag Moldova esetében támogatta volna a 3. klaszter előrelépését, Ukrajnát viszont a süllyesztőben hagyta volna. Az uniós tagállamok többsége – az EU Tanácsának soros elnökségét ellátó Írország vezetésével – határozottan ellenezte a két tagjelölt ország csatlakozási folyamatának szétválasztását. Ennek eredményeképpen patthelyzet alakult ki, és végül sem Moldova, sem Ukrajna ügyében nem született döntés.
Az uniós többség nem engedi Moldova és Ukrajna ügyének szétválasztását
A brüsszeli diplomáciai csatározás nem új keletű. A magyar kormány korábban a 2–6. klaszterek technikai előkészítését blokkolta, ám a kül- és biztonságpolitikát magában foglaló 6. klaszter esetében később engedett, és feloldotta a vétót. Ezt követte júniusban az 1. számú, úgynevezett „Alapok” klaszter hivatalos megnyitása, miután Magyar Péter megkötötte a Kijevvel kötött megállapodást az oktatási, nyelvi és kulturális jogok garantálásáról. Az akkori áttörés ellenére a fennmaradó négy klasztert illetően a blokád továbbra is szilárdan áll.
A COELA szerdán tartja következő ülését, de a diplomáciai helyzet dermedtségét jól jelzi, hogy sem Ukrajna, sem Moldova nem szerepel a hivatalos napirenden. A döntés így Kijevre vár, miközben az uniós bővítés gépezete újabb hetekre leállt.
