A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöki posztjára jelölt Unger Anna „az egyik leginspirálóbb ember”, a legmélyebb valóságismerettel bíró elemzők egyike – reagált a parlamenti bizottság döntésére Lakner Zoltán. A politológus kiemelte, hogy miközben egy teljesen új hivatal élén senki sem jósolhatja meg a siker garanciáját, a posztra javasolt ELTE-s docens az elmúlt években megalkuvás nélkül, közvetlen haszon vagy karrierkilátások nélkül szembesített a hatalom természetével. Döntésével az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága a szakmai vitákkal kísért jelölési folyamat végén a korrupciókutatási koncepciót elhagyó Ungernek szavazott bizalmat.

A 12 tagú parlamenti testület csütörtöki ülésén 6 igen, 1 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett javasolta az ELTE Társadalomtudományi Karának docensét az újonnan felálló ellenőrző szervezet élére – számolt be róla a Telex. A határozat ugyanakkor nem volt mentes a kormánypárti és ellenzéki feszültségektől: az egyetlen ellenszavazatot Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt frakciójának képviselője adta le, míg a fideszes és mi hazánkos tagok nem vettek részt a voksolásban. Unger Anna végül Ligeti Miklóst, a Transparency International Magyarország jogi igazgatóját és Sárvári Nicholast megelőzve szerzett többséget, miután Jancsics Dávid korrupciókutató a meghallgatások előtt visszalépett.

Lakner Zoltán szerint Unger Anna érti az elszámoltatás tétjét

Lakner Zoltán közösségi oldalán közzétett állásfoglalásában úgy fogalmazott, nem az ő dolga megítélni a hivatal felépítésének koncepcióját vagy előrevetíteni, kiből válik sikeres vezető egy példátlan feladatkörben. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy Unger Anna egyike azon keveseknek, akik pontosan értik, milyen tétje van a demokratikus alapelveken nyugvó elszámoltatásnak. A politológus aláhúzta: Unger erről a szükségszerűségről már akkor is nyíltan beszét, amikor a politikai változásnak még az előszelei sem látszódtak, és a hatalmi berendezkedés elemzéséből semmilyen előnyt nem lehetett kovácsolni.

Az elemző korábbi közös munkáikból vett idézetekkel mutatott rá arra, hogy a politológus már évekkel ezelőtt a feudalizálódott hatalmi struktúra repedéseit és az uniós források elapadásából fakadó belső feszültségeket vizsgálta. Lakner megjegyezte, hogy a leendő elnök gondolkodásában az elszámoltatás nem szimpla megtorlást, hanem a jogállami konszolidáció alapfeltételét jelenti. A kinevezés politikai viszhangja ugyanakkor megosztott: miközben Sárvári Nicholas felajánlotta szakmai segítségét, a kormánypárti Szentkirályi Alexandra éles támadást intézett az alakuló szervezet ellen, Hadházy Ákos pedig a kiválasztási folyamat transzparenciáját kérdőjelezte meg.

Komoly szerkezeti kihívások várnak az alakuló hivatal vezetőjére

Az NVVH élére jelölt oktató az országgyűlési meghallgatáson világossá tette, hogy a rendszerszintű korrupció és a közvagyon magánkézbe szervezése nem pusztán törvénysértések sorozata, hanem nettó feudalizmus. Unger Anna beszámolójában felhívta a figyelmet arra, hogy a 150 fősre tervezett intézmény célja az utolsó részletig feltárni a vagyoni visszaéléseket, még ha a bírósági eljárások évekig húzódnak is. Megközelítése szerint a vagyon kimentésének megállítása nélkül a demokratikus intézményrendszer nem konszolidálható, a bűnösen megszerzett tőke ugyanis a védelmi hálók fenntartását szolgálja.

A politológus gondolkodásában az elszámoltatás nem szimpla megtorlást, hanem a jogállami konszolidáció alapfeltételét jelenti.

A parlamenti szavazást követően az Országgyűlés pénteken dönthet a hivatal elnökének és helyetteseinek végleges kinevezéséről. A rendőri védelemmel megerősített pozíció várományosának mindenesetre nemcsak a politikai össztűzben kell helytállnia, hanem fel kell építenie azt az apparátust is, amelytől a választók a közvagyon érdemi visszaszerzését várják. A leendő hivatalvezetés működése és a nyomozati jogkörök alkalmazása így az elkövetkező időszak legfőbb politikai és jogi tesztje lesz.