Szokatlan tárlatvezetést vállalna el az Andrássy úti múzeumban Ungváry Krisztián. A történész a Kontroll stúdiójában beszélt arról, hogy a Terror Háza Múzeum állandó igazgatói tisztségét nem fogadná el, ám egy rendkívüli, időszaki kiállítást örömmel összerakna. Mint fogalmazott: „Nekem van egy konkrét elképzelésem arról, hogy ebben a házban mit kellene megcsinálni, egy ideiglenes kiállításként bemutatni azt, hogy milyen elképesztő hazugságok vannak a házban. Ezt ambicionálnám.” – írta meg a Szeretlek Magyarország.

A történész éles bírálattal illette a Schmidt Mária nevével fémjelzett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványt, valamint a hozzá tartozó intézményrendszert. Meglátása szerint az ott működő kilenc intézetről elmondható: „Kivétel nélkül semmi, de semmi közük nem volt soha a tudományhoz. Ezt szögezzük le.” Az intézetek tudományos teljesítménye szerinte gyakorlatilag mérhetetlen, mert politikai propagandatermékek gyártásából állt, ezért úgy véli, „az, hogy ennek a focimeccsnek most vége, azt gondolom, történelmi elégtétel kell, hogy legyen sokak számára.”

Ungváry Krisztián feljelentést tett a Terror Háza Múzeum ellen egy nyilas tömeggyilkos bemutatása miatt

Ungváry Krisztián szavai alapján a múzeumban nem csupán felületes elhallgatásokról van szó, hanem tudatos történelemhamisításról, amely véleménye szerint már a Büntető Törvénykönyvbe ütközik. A történész feljelentést is tett, mivel Bilkey-Papp Zoltánt, aki „1944-ben nyilas különítményesként nyilasházba és a Dunaparthoz kísért elfogottakat, ártatlan áldozatként állítják be” a tárlaton. Ungváry szerint „Ez egy gyalázat. Nem más, mint gyalázat, és egyébként a Fidesz volt az, amelyik a BTK-t ezzel a paragrafussal kiegészítette.”

A történész hangsúlyozta, hogy a propaganda és a tények összekeverése beláthatatlan következményekkel jár a nemzeti emlékezetre nézve. Rámutatott, hogy amikor egy társadalmat szisztematikusan valótlan narratívákra szocializálnak, az hosszú távon használhatatlanná teszi az országot a nemzetközi és európai együttműködésben. A múzeum alapvető hiányosságát abban látja, hogy a kiállítótermekből teljesen kiszorult a szakmai fegyelem. A helyzetet egy ismert német történész tételével szemléltette: „Reinhard Kosellek német történésznek van egy gyönyörű mondata az interpretáció szabadságáról: ez nem végtelen, mert a tényeknek van vétójoga. A tények vétója a Terror Háza mindegyik terméből hiányzik.”

Schmidt Mária intézményrendszerét lebontaná és az MTA-ra bízná a történész

Az alapítványi struktúra szétbontásával kapcsolatban Ungváry határozott álláspontot képvisel: a kilenc átvett intézményből nyolcat azonnal meg kellene szüntetni, a fennmaradó vagyont pedig a Magyar Tudományos Akadémia kezelésére kellene bízni. Bár a szakember nem tartja magát alkalmasnak az intézményvezetői feladatokra, az Andrássy úti épületben egyetlen konkrét projektet örömmel végigvinne. Elképzelése szerint egy hiánypótló kiállítás világosan megmutatná a közönségnek a korábbi vezetés módszereit, bemutatva, hogy „ez az ember mit engedett meg magának, hogyan tudta megalázni a történettudomány képviselőit, dróton rángatni őket.”

A szakember ugyanakkor optimistán tekint a jövőre, mert meglátása szerint a szakmai közösségen belül megvan a szükséges konszenzus. A politikai éra váltását követően a tanári és kutatói szervezetek képesek a közös párbeszédre, a függetlenség garanciáját pedig a nyilvános pályázatokban és a szakmai vétójogban látja. Ungváry tagja annak a testületnek is, amely az állampárti titkosszolgálati dokumentumok feltárását készíti elő. A folyamat célja szerinte nem a szenzációhajhászás, hanem a társadalmi tisztánlátás elősegítése, hogy a múlt katarzisán átesve végre ne kelljen hazugságokra építeni a közös emlékezetet. A nyilatkozat részleteit a Szeretlek Magyarország összegezte.