Eltűntek az éjszakába nyúló szakmai beszélgetések

Ahogy korábban beszámoltunk róla, a színházi nemzedékek viszonyáról már máskor is sarkosan nyilatkozott a rendező. Verebes István mostani vallomása a Klubrádió Vágjunk a közepébe! című műsorában hangzott el Bolgár György műsorvezetőnek nyilatkozva, ahol szóba került a színházi közeg átalakulása. A beszélgetésről készült videóban a 78 éves alkotó arról beszélt, hogy az a kollegiális légkör, ami régen meghatározta a világukat, mára szinte teljesen elillant.

A hetvenes és nyolcvanas években a játszóhelyek büféi vagy a közeli vendéglők adtak teret arra, hogy az előadások után a társulatok órákon át vitázzanak a színpadi munkáról. Ezek az esték nemcsak a feszültség levezetésére szolgáltak, hanem a valódi emberi kötelékek megalapozására is.

Napjainkban viszont a színészek az utolsó taps után szinte azonnal az öltözőkbe sietnek, átöltöznek, és sietve elhagyják az épületet. Verebes úgy látja, hogy a kollégák között már alig alakul ki személyes kontaktus a fellépéseken kívül.

„A színészek ma nem találkoznak sehol” – jelentette ki bánatosan az interjúban, rávilágítva a színházi szakma elszigetelődésére. Véleménye szerint ez a magatartás szegényebbé teszi magát a színházi alkotómunkát és az emberi viszonyokat is.

Bár a nagy tömeget ő maga sem kedveli, mindig ragaszkodott a szűk körű, intim eszmecserékhez. „Szeretem a jó társaságot, de az hat embernél nem több” – fogalmazta meg határozott elképzelését a barátságokról.

A rendező harminc éve Zala megyében rendezkedett be, ám a vidéki csendben egy váratlan hiányérzettel kellett szembenézniük.