2. Mészárosék még hetekkel ezelőtt is érvényes megrendelésként kezelték a milliárdos megbízást
A megrendelés jogi státusza körüli bizonytalanság nem pusztán politikai csatározás, hanem komoly gazdasági és koncessziós feszültséget generált a piaci szereplők és az állami vezetés között. Az MKIF Zrt. képviselői az elmúlt időszakban határozottan vitatták a szaktárca érvénytelenítési szándékát, és a nyilvánosság előtt is úgy hivatkoztak a megállapodásra, mint amely teljes mértékben hatályos, és törvényes megrendelést képez a cégcsoport számára. A kivitelező magánvállalat tehát a Lázár János által aláírt dokumentumokat érvényes állami kötelezettségvállalásként tartotta számon.
Vitézy Dávid kiemelte, hogy a korábbi kormányzati struktúrában tudatosan hagyhattak olyan jogi kiskapukat vagy átfedéseket, amelyek a piaci partnerek számára kijátszhatóvá tették az ellenőrzési rendszereket. Az, hogy egy magánvállalat százmilliárdos tételekre hivatkozhatott egy tisztázatlan hatáskörű miniszteri döntés alapján, azt mutatja, hogy a koncessziós eljárások során a formalizált állami garanciák háttérbe szorulhattak a politikai szándékok mögött. A szaktárca jelenlegi vezetése szerint ez a helyzet tarthatatlan, és a Tisza-kormány nem hajlandó kifizetni a túlárazott tételeket.
A Fidesz-frakció visszakozása és a döntés eltagadása ebben a kontextusban különösen kellemetlen helyzetbe hozza a korábbi minisztert. Amennyiben a Fidesz állítása igaz, és Lázár János felelőtlenül, érvényes kormányzati felhatalmazás nélkül ígért oda százmilliárdos nagyságrendű megbízást Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségeinek, akkor a korábbi tárcavezető teljesen egyedül maradt az ügy jogi és politikai következményeivel. A politikai közössége visszamenőleg megvonta tőle a védőernyőt, hogy megvédje a pártot a szándékos túlárazás vádjától. Vitézy Dávid szerint azonban a kormányzati döntéshozatal belső logikája kizárja, hogy egy ekkora horderejű megállapodásról a kabinet többi tagja ne tudott volna.
