Vitézy Dávid a lázári vasútrombolás következményeit elemzi
A jelenlegi miniszter egyenesen lázári vasútrombolásnak nevezte azt az időszakot, amelynek során az elődje sorban állította le a beruházásokat, sőt, még a hivatali idejének utolsó napjaiban is megakasztott folyamatban lévő beszerzéseket. Milyen megfontolások indokolhatták ezeket az adminisztratív lépéseket, amelyek messze túlmutatnak egyetlen politikai cikluson, és hosszú időre rögzítik a hazai vasútfejlesztés technológiai lemaradását? Az öregedő járművek üzemeltetése objektív módon csökkenti a vasút versenyképességét a közúti áru- és személyszállítással szemben, hiába jelentene a vonat zöldebb alternatívát a piac számára. Képes lesz-e a magyar gazdaság kitörni abból a térségfejlesztési, környezetvédelmi és közlekedéspolitikai zsákutcából, amelybe a beruházások leállítása vezette a szektort?
A kormányváltás után felszabadult uniós források hozzák el a cserét
A kialakult technológiai hiány kezelésére a kabinet egy masszív uniós pénzügyi kerettel próbálja meg elindítani a járműállomány érdemi fiatalítását a következő időszakban. Elegendő lesz-e a megnyíló brüsszeli forrás arra, hogy a beszerzések felgyorsításával meginduljon a hazai infrastruktúra felzárkóztatása a közép-európai régió átlagos színvonalához?
Kapcsolódó cikk
A bejelentett tervek szerint a közeljövőben induló tenderek célja az elöregedett elővárosi és regionális flották lecserélése modern, nagy kapacitású járművekre. Milyen gyorsan érezhetik meg az ingázók annak a modernizációs programnak a hatását, amely egy megbízhatóbb, huszonegyedik századi európai vasúti szolgáltatás felépítését tűzte ki elsődleges célul?
A tárcavezető hivatalos bejegyzése szerint a kormányváltás óta felszabadított uniós forrásokból összesen 1,8 milliárd euró értékben tudnak új HÉV-kocsikat, valamint 35 darab emeletes motorvonatot vásárolni a hálózatra.
A hazai vasúti közlekedés jelenlegi állapota a korábbi évek politikai döntéseinek és a halogatásoknak az egyenes következménye. Az elindított járműbeszerzési program és az uniós források célzott becsatornázása az első konkrét lépést jelenthetik azon az úton, amelynek a végén Magyarország képes lehet elmozdulni az európai vasúti statisztikák utolsó helyéről.
Kapcsolódó cikk