A Volánbusz-ügyben elrendelt letartóztatások után Szivek Norbert és Jellinek Dániel a bírósági folyosón várták a végzés véglegesítését

Folyosói tárgyalás

– A kérdés az – vette át a szót a Védőügyvéd, miközben átrendezte a vastag aktatáskájában lévő papírokat –, hogy a fellebbezésben a szökés veszélyét mivel cáfoljuk, ha maguk a folyosón buszcsatlakozásokat számolnak.

– Azzal, hogy nem szökünk, hanem menetrendet tesztelünk – felelte Jellinek Dániel deadpan arckifejezéssel. – Mészáros Lőrinc infrastruktúrája szétesett. A Duna-korzón az aszfaltot már leltározzák, a sztrádakoncessziót felbontották. Ha a Volánbusz nem lett volna túlárazva, most a MÁV-val kellene mennünk, és tudjuk, hogy a vonat hat órát késik.

– Ezt a bíróság nem fogja enyhítő körülményként értékelni a hivatali vesztegetésnél – sóhajtott az ügyvéd.

Szivek Norbert komótosan kinyitotta a menetrendet a 800-as vonalánál, amely Esztergom felé közlekedik.

– Emlékszel még a kecskeméti telephelyre? – kérdezte Szivek, a szemét fel sem emelve a papírból. – Azt is mekkora üzlet volt megvenni. Ha az az ingatlan még megvolna a portfólióban, most átszállási csomópontként hivatkozhatnánk rá.

– Az ingatlan az Indoteké maradt, de a buszok motorja már 2017-ben füstölt – vágott közbe Jellinek, miközben a kis sárga műanyag modellt beejtette az ügyvéd aktatáskájába. – És amíg Mészáros Lőrinc nevén futott a teljes autópálya-hálózat, legalább volt garancia arra, hogy a sárga busz nem kap defektet a sztrádán.

– Uraim, kérem – suttogta a Védőügyvéd, mire a nehéz tölgyfa ajtó halkan nyikordulni kezdett, és a bírósági titkár előlépett a pecsétnyomóval.