A Magyar Művészeti Akadémia kiváltságai és a megemelt állami támogatás

A költségvetési törvényjavaslat kulturális fejezetének egyik legvitatottabb eleme a Magyar Művészeti Akadémia finanszírozása maradt.

Závada Pál kifejtette, semmi sem indokolja az MMA kiváltságainak fenntartását, illetve azt, „vagy hogy a történelemhamisító intézményeket változatlanul pénzelje, miközben a tudomány, a kultúra vagy a közgyűjtemények valódi hivatásgyakorlóit nem becsüli meg.”

A köztestületként működő, alkotmányos státuszt élvező szervezet a beterjesztett számok szerint nemhogy veszített volna a forrásaiból, de megemelt költségvetési kerettel gazdálkodhat.

Miközben a Nemzeti Kulturális Alap pályázati támogatási kerete mintegy 39 százalékkal, 12,31 milliárd forintról 7,51 milliárd forintra zuhan vissza a tervezetben, az MMA pozíciója még aránytalanabbá vált a szakma szemében.

Parti Nagy Lajos Kossuth-díjas író a döntést értékelve úgy fogalmazott: „Elkeserítő és érthetetlen, hogy az új kulturális kormányzat a NER bukása után ugyanannyi, vagy még nagyobb támogatást ad az Orbán-rendszer által működtetett és agyonfinanszírozott intézményeknek, például a Magyar Művészeti Akadémiának.”

A felháborodást látva Rainer M. János történész a költségvetés mélyére ásott, és tételesen kiszámolta, mekkora összeg jut valójában az emlékezetpolitikai intézetek hálózatának fenntartására.