A legújabb kormányváltás utáni átadás-átvételi folyamatok során egy megdöbbentő pénzügyi anomáliára derült fény az államkasszában. A lap információi szerint az ellenőrzésekkor kiderült, hogy az idei költségvetésből egészen pontosan 286 milliárd forint hiányzik az Építési és Közlekedési Minisztérium keretéből – írta a Telex.
Kapcsolódó cikk
A forráshiány egy jelentős része az autópálya-koncessziók díjából ered, amelyeket egyszerűen kihagytak a végleges tervezetből a kiadások megállapításakor. A megdöbbentő hiányra ráadásul az elfogadott törvény ezeroldalas hivatalos indoklása sem ad semmilyen érdemi magyarázatot a nyilvánosság számára.
Titkos határozat Lázár János minisztériumában
A megszerzett dokumentumok alapján a korábban Lázár János vezette tárca eredetileg 310 milliárd forinttal számolt a gyorsforgalmi utak rendelkezésre állási díjára. A Nemzetgazdasági Minisztérium és az azt vezető Nagy Márton utasítására azonban ezt az összeget mindenféle írásos magyarázat nélkül 210 milliárd forintra csökkentették.
Kapcsolódó cikk
A forráselvonás hátterében egy nem nyilvános kormányhatározat állt, amely a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó MKIF Zrt. kifizetéseit is jelentősen érintette. A korábbi kabinet ugyanis még 2025 elején arra számított, hogy az év folyamán sikerül majd módosítani a koncessziós szerződést a magyar állam és a konzorcium között, a kiadások komoly csökkenését várva.
Csak az év feléig fizetnének
A remélt szerződésmódosítás azonban a választásokig egyáltalán nem valósult meg a felek között, így az államnak jelenleg is havonta több tízmilliárd forintot kell kifizetnie a koncesszornak. A kialakult nehéz helyzetet az új vezetésnek kell valahogy orvosolnia a hiányosan megörökölt költségvetési keretből az év hátralévő részében.
Kapcsolódó cikk
Vitézy Dávid jelenlegi közlekedési és beruházási miniszter hivatalos tájékoztatása szerint a büdzsébe betervezett 210 milliárd forint csupán az év első felének díjfizetésére elegendő. A tárcavezető úgy véli, hogy a helyzet teljes tisztázásához a kiadáscsökkentést elrendelő titkos határozat azonnali nyilvánosságra hozatalára lenne szükség a kabinet részéről.
A korábbi kormányzati gyakorlattal ellentétben az új kabinet egy különleges eljárás keretében már a következő hetekben feloldhatja a kifogásolt dokumentumok titkosítását, hogy a választópolgárok is tisztán lássanak a szerződések ügyében.
A botrány kirobbanása után a Fidesz egy hivatalos közleményben határozottan utasította vissza a Tisza-kormány szándékos költségvetési meghamisításra vonatkozó vádjait. A korábbi kormánypárt hangsúlyozta, hogy a büdzsét az alkotmányos szabályoknak megfelelően, törvényesen és teljesen átláthatóan hajtották végre. Az üggyel kapcsolatos politikai csatározások azonban borítékolhatóan folytatódnak majd az Országgyűlés elkövetkezendő ülésszakain.
Kapcsolódó cikk
