A legbefolyásosabb emberek rangsorának összeállításában 17 éve alatt idén először választott be mozgalmat a világ művészeti színterének legbefolyásosabb személyiségei közé az Art Review.
A tekintélyes brit művészeti folyóirat ítészei rögtön a százas lista harmadik helyére rangsorolták a szexuális erőszak és zaklatás ellen küzdő MeToo-mozgalmat.
A helyezés jól tükrözi azokat a szalagcímeket, amelyek az elmúlt 12 hónapban Harvey Weinstein filmmogul szexuális zaklatási botrányának kirobbanása után a sajtóban megjelentek.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Nem tudom, hogy a szexuális zaklatási vádak miatt lemondásra kényszerült emberek száma, vagy a cselekedeteikért középpontba kerültek miatt, de a MeToo-mozgalomnak pontosan kivehető hatása volt arra, hogyan gondolkozik a művészeti szcéna magáról és hogyan viselkedik[/perfectpullquote]
– idézte J.J. Charlesworth vezető szerkesztőt az Art Newspaper folyóirat honlapja.
A nemi erőszak egy olyan háborús fegyver, ami arra épül, hogy a nők testén keresztül lehet hadi győzelmet elérni
Számtalan különböző beszélgetés, bemutató kapott helyet a Margó Fesztivál négy napja alatt, a gyerekprogramoktól kezdve egészen Pető Andrea kötetbemutatójáig. A szerzővel Stumpf András, a Heti Válasz újságírója beszélgetett. A #metoo-kampánynak köszönhetően a szexuális bántalmazásról és a nők elleni erőszakról szóló történetek százai kerültek napvilágra. Színészeket írtak ki sorozatokból, bírójelölteket lehetetlenítettek el a felmerült vádak következtében.
A mozgalom kiállítások özönét indította el a galériákban és múzeumokban, több helyezte középpontba a női képzőművészeket.
“Ez sokkal inkább arról a hatásról szól, amelyet a MeToo mozgalom vagy a jelenség gyakorolt, és arról, hogyan reagáltak az intézmények a kritikákra és a perspektívákra” – tette hozzá Charlesworth.
Idén a Power 100 lista élén David Zwirner New York-i műkereskedő áll.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Szeretnénk emlékeztetni mindenkit arra, hogy megpróbáltunk egy olyan listával előállni, amely magát a hatalmat tükrözi… A rideg valóság az, hogy ez egy gazdag európai származású amerikai férfi[/perfectpullquote]
– magyarázta a szerkesztő.
Zirner elsőségét magyarázza pénzügyi forgalmának eredménye, valamint kiállítótereinek globális növekedése és az általa képviselt világszínvonalú művészek, köztük Kerry James Marshall kortárs amerikai festő.
Az ítészek utóbbit minősítették a legbefolyásosabb kortárs művésznek és helyezték a lista második helyére. Marshall a tavaly lista 68. helyéről ugrott ekkorát, köszönhetően egy 1997-es festménye rekordárú eladásának. A Past Times című művet Sean Combs vette meg 21,1 millió dollárért, ami a legnagyobb összeg, amelyet valaha fizettek élő afro-amerikai művész alkotásért.
Ai Weiwei művészeti akcióvá avanzsálta kínai műtermének hatósági megsemmisítését
Az elismert, kínai származású művész műtermének váratlan lebontása augusztus 3-án kezdődött. A megsemmisítés folyamatát Ai Weiwei az Instagramra feltöltött videókkal örökítette meg. A legérdekesebb az egészben az, hogy Ai látszólag nyugodtan viseli a rombolást és precízen figyelemmel kíséri a folyamatot.
A lista negyedik helyén Hito Steyerl német filmkészítő van. Őt követi Aj Vej-Vej kínai képzőművész, Ivan Manuela Wirth galériatulajdonosok és Hans Ulrich Obrist, a londoni Serpentine galériák művészeti igazgatója. Az első tíz között van továbbá, Thelma Golden, a harlemi Stúdió Múzeum vezetője, Eyal Weizman építész és Fred Moten amerikai költő.
A Power 100-et egy 30 tagú anonim zsűri állítja össze.
