Törökország ismét bejelentkezett a világ megmentőjének szerepére, és egy újabb humanitárius folyosóval vágná át a Hormuzi-szoros blokádja okozta gordiuszi csomót.
Az Irán elleni amerikai és izraeli légicsapások sikeresen megbénították a Hormuzi-szoros forgalmát, ami nagyjából annyit tesz, hogy a globális élelmiszer- és energiakereskedelem tetszhalott állapotba került. A szűk torkon keresztül áramló áruk elakadása azonnali pánikot szült a piacokon, hiszen a nagyméretű hajók számára gyakorlatilag nem létezik alternatív útvonal a térségben.
Kapcsolódó cikk
Megfizethetetlen drágulás a magyar élelmiszerboltokban, iszonyatos számokat mutattak
Megdöbbentő szintekre emelkedtek az alapvető élelmiszerek árai.
A törökök azonban rutinosan nyúlnak a fiókba a már bevált receptért, hiszen az orosz-ukrán háború alatt a fekete-tengeri gabonafolyosóval egyszer már megmutatták, hogyan kell a káoszból rendszert csinálni. Akkor a Boszporusz volt a kulcs Afrika élelmezéséhez, most pedig a Földközi-tenger keleti medencéjében próbálnak hasonló garanciákat kicsikarni a hadviselő felektől.
A Boszporusz ura ismét kever
Isztambulból koordinálnák az egész műveletet, ahol az exportőrök, logisztikai cégek és nemzetközi szervezetek egy asztalhoz ülve fognák össze a humanitárius szálakat. A cél nem kevesebb, mint elérni, hogy a gabona, a liszt és a műtrágya szabadon mozoghasson a tűzvonalban is, elkerülve a teljes régió éhezését.
Kapcsolódó cikk
A török javaslat szerint a szállítmányokat szigorúan ellenőriznék, hogy azok kizárólag mezőgazdasági alapanyagokat tartalmazzanak, cserébe viszont teljes védettséget élveznének a katonai támadásokkal szemben. Ez a stratégiai közvetítői szerep már 2026 előtt is bevált nekik, és láthatóan most is ők az egyetlenek, akiknek van némi hitelük mindkét oldalon.
Liszt és műtrágya a tűzvonalban
Törökország nem puszta szívjóságból akciózik, hiszen a világ búzalisztexportjának 20 százalékát ők tolják ki a piacra, évi 3-3,5 millió tonnával. Nekik elemi érdekük, hogy a Mersin és Izmir kikötőiből induló szállítmányok eljussanak Irakba, Szíriába vagy éppen az éhező afrikai országokba.
Kapcsolódó cikk
Sokkoló grafikán a magyarországi élelmiszer drágulás – Több mint duplájára nőtt a tojás ára
A fizetések persze nem nőttek ekkorát.
A műtrágya-alapanyagok elosztásában is megkerülhetetlenek, Ománból vagy Kínából érkező karbamidot és káliumot továbbítanak Ukrajna és Románia felé. Ha a Hormuzi-szoros tartósan zárva marad, a török kikötők elosztó szerepe még kritikusabbá válik az európai mezőgazdaság számára is.
A Hormuzi-szoroson áthaladó, nagyméretű hajók számára gyakorlatilag nincsenek alternatív útvonalak, így a török javaslat az egyetlen esély a káosz elkerülésére.
A 2026-os év nagy kérdése, hogy a nagyhatalmak rábólintanak-e az isztambuli koordinációra, mielőtt az élelmiszerárak teljesen elszállnának. Miközben a gázolaj árát már 615 forinton rögzítették az olajblokád miatt, a mezőgazdasági inputanyagok sorsa még a levegőben lóg. Ha a folyosó nem nyílik meg, a globális termelés jelentős része áldozatul eshet a krízisnek, és akkor már a drága üzemanyag lesz a legkisebb gondunk.
Kapcsolódó cikk
„Vége a világnak, ahogy ismertük” – Meghalt Ali Hamenei, Irán legfőbb vezére a pusztító közel-keleti háborúban
Megmozdult a föld Teheránban, és most nem egy újabb földrengés rázta meg a Közel-Keletet. A legfőbb vallási vezető távozása olyan vákuumot hagy maga után, amit nehéz lesz imákkal kitölteni.
