Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter egy hivatalos levélben szólította fel Szentkirályi Alexandrát, hogy adjon teljes körű számot az általa vezetett közérdekű vagyonkezelő alapítvány pénzügyi és vagyoni helyzetéről. Vajon az azonnali elszámoltatás és a vagyonelemek értékesítésének a tilalma elegendő garanciát jelent-e arra, hogy a korábban kiszervezett állami vagyon maradéktalanul visszakerüljön a közös kasszába?
A tárcavezető a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében emlékeztetett arra, hogy a politikusnő a választott képviselői tisztsége mellett látta el a Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány kuratóriumi elnöki feladatait az elmúlt években. Milyen összeférhetetlenségi és átláthatósági aggályokat vet fel egy olyan adminisztratív rendszer, ahol a több százmilliárd forintnyi közvagyon feletti szabad rendelkezési jogot aktív pártpolitikusok kezébe adta az előző hatalom?
Az új kormányzat deklarált célja a transzparencia helyreállítása és a felelős gazdálkodás megteremtése, aminek első lépéseként még az idén megszüntetik azokat a vagyonkezelő alapítványokat, amelyek nem felsőoktatási intézményeket tartanak fenn. Sikerül-e a jogalkotóknak olyan hermetikus jogi környezetet teremteniük a július 31-i határidőig, amely hatékonyan megakadályozza az alapítványi vagyonok utolsó pillanatban történő, kiskapukon keresztüli magánosítását?
Vitézy Dávid megtiltotta az alapítványi vagyontárgyak értékesítését
A miniszteri levél határozottan felhívta a fideszes politikus figyelmét arra, hogy a kuratórium a megszűnésig hátralévő időszakban szigorúan tartózkodjon minden, a napi működésen túli kötelezettségvállalástól. Megállítható-e egy egyszerű minisztériumi felszólítással az a folyamat, amely során a korábban létrehozott szervezetek a törvény adta lehetőségekkel élve próbálták meg átmenteni a gazdasági befolyásukat az állami struktúrákon kívülre?
Az értékesítési tilalom mellett a tárcavezető egy 2 hetes határidőt is megszabott a kuratóriumi elnök számára, amelyen belül egy rendkívül precíz és minden részletre kiterjedő jelentést kell letennie az asztalra az aktuális pénzügyi helyzetről. Képes lesz-e a jelenlegi alapítványi vezetés olyan transzparens leltárt készíteni az államra visszaszálló és vissza nem szálló vagyonelemekről, amely minden kétséget kizáróan tisztázza a közpénzek utóéletét?
A kimenekített vagyonrészek feltérképezése a legfőbb cél
Az adatszolgáltatási kötelezettség előírását a miniszter azzal az elvárással indokolta, hogy a kormánynak pontos és hiteles képpel kell rendelkeznie a kekváknak átjátszott állami vagyon menthető részéről. Lehetséges-e utólagosan, jogállami keretek között visszaszerezni azokat az ingatlanokat és tőkeelemeket, amelyeket a korábbi jogszabályi környezet kifejezett védelme alatt formáltak magánvagyonná az elmúlt időszakban?
Kapcsolódó cikk
„Kilépnénk a KEKVA-modellből” – 150 Corvinus-oktató most követeli az alapítványi működés megszüntetését, és a sort a MOME után ők folytatják
150 Corvinus-oktató követeli a KEKVA-modell megszüntetését és az akadémiai autonómia helyreállítását – a MOME kuratóriumának lemondása után a Corvinus folytatja azt a sort, amely a felsőoktatás alapítványi modelljének általános felülvizsgálatát vetíti előre.
A Millenárist fenntartó szervezet esete csupán az első dominó abban a folyamatban, amely a tervek szerint a teljes vagyonkezelői hálózat felszámolásához és az állami kontroll visszavételéhez vezet a nyár folyamán. Milyen politikai és gazdasági ellenállásra számíthat az új adminisztráció, miközben sorra vonja vissza a korábbi kurzus által bebetonozott kuratóriumok gazdasági jogosítványait az ország legértékesebb kulturális ingatlanjai felett?
A kormányzati döntés értelmében az állam a közlekedési és beruházási minisztériumot jelölte ki hivatalosan is a Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány alapítói joggyakorlójának.
A Vitézy Dávid és Szentkirályi Alexandra közötti hivatalos levélváltás egyértelműen jelzi a közérdekű vagyonkezelő alapítványok körüli jogi és politikai küzdelem új szakaszát. A 2 hetes határidő lejárta és az alapítvány július végi megszüntetése vízválasztó lesz abban a tekintetben, hogy a Tisza-kormány mennyire képes a gyakorlatban is érvényesíteni az állami vagyon visszaszerzésére tett ígéreteit a korábbi hatalmi struktúrákkal szemben.
Kapcsolódó cikk
Magyar Péter bejelentette a történelmi átnevezéseket — a Tisza-kormány ebből a lépésből farag átfogó közigazgatási reformot
Magyar Péter a közösségi oldalán és egy délutáni sajtótájékoztatón is megerősítette, hogy a kabinetje végleg kivezeti a vármegye és a főispán elnevezéseket a hazai közigazgatásból. Vajon a történelmi terminológia eltörlése pusztán szimbolikus politikai gesztus a kormány részéről, vagy egy sokkal mélyebb, a teljes területi közigazgatást átalakító reformfolyamat kezdete?

