Középiskolás művészettörténet könyvekből ismerős barokk festmény, őrült, zászlós kalap és vérző mellbimbók. A 2019-es év számos szempontból volt lehengerlő, de a kiállítások tekintetében mindenképpen.
Miért ők?
Összeszedtük a képzőművészet határvonalait súroló iparművészektől egészen a klasszikus, barokk festészetig, melyek voltak a legnagyobb hatású tárlatok tavaly. A legizgalmasabb kategóriák győzteseit mutatjuk, legyen szó extravagáns divattervezőről, fotósról, vagy akár a klasszikus értelemben vett szépművészetről. Azokat a kategóriákat gyűjtöttük össze, amelyek segítségével a leginkább átfogó kép készülhet a tavalyi évről.
A legszebb: Rubens, Van Dyck és a flamand festészet fénykora a Szépművészeti Múzeumban
A tavalyi év utolsó harmadában, októberben megnyílt tárlat az európai művészet meghatározó barokk mesterét, Peter Paul Rubenst állítja fókuszába. Rubens mellett kora flamand festészetét is hivatott a tárlat bemutatni. Jelentősége többek között azért nagy, mert a kiállított alkotások a világ legnívósabb múzeumaiból érkeztek Budapestre, a Louvre-on át az Ermitázson keresztül a londoni National Gallery-ig.
A Facebooknak túl sok Rubens, pedig legjelentősebb galériákban állítják ki műveit
A Facebook nem engedi megjelenni oldalán az olyan hirdetéseket, amelyek szexuális tartalmúak, akkor sem, ha művészeti alkotásokról vagy oktatási anyagról van szó. Rubens festményeit a világ legjelentősebb galériáiban és múzeumaiban tekintheti meg a közönség. A flamand barokk mester művei olyan kortársakra voltak hatással, mint Van Dyck vagy Rembrandt.
A kiállítás szépsége pedig univerzalitásában mérhető: nincs ember, akit ne nyűgöznének le Rubens több méteres alkotásai. Ezt hivatott alátámasztani a Szépművészeti szokatlan nyitvatartása is. A tárlat alatt ugyanis hétfőn is nyitva tartanak a nagy érdeklődésre való tekintettel.
A legváratlanabb: David Lynch Small stories a Műcsarnokban
Lynch egyedülálló tárlata legalább akkora hír volt a magyar közönség számára, mint a Twin Peaks harmadik évada 2017-ben. A különös és sötét hangulatú filmjeiről ismert rendező minden alkotása jócskán súrolja a képzőművészet határvonalát.
David Lynch, a zseni, aki szeret söprögetni / Könyvrecenzió
David Lynch és Kristine McKenna Aminek álmodom című kötete részletesen bemutatja a rendező életét, amely inspirációt nyújtott az általa készített művekhez. A könyvből megtudhatjuk, hogy élt újságkihordásból, csokornyakkendő készítésből, festészetből, de bútortervezőként és festőként is debütált. Sőt, rövid ideig egy
A Műcsarnokbeli kiállítás pedig egyértelműen alátámasztja, hogy Lynch fotói, videó önálló műalkotásokként is megállják helyüket. És ha valamit nem láttunk jönni, hát ezt biztosan nem. Listánkra is emiatt került fel: nagyon meglepődtünk.
A legnépszerűbb: A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig – Válság és újjászületés 1929-ben a Magyar Nemzeti Galériában
Salvador Dalí és René Magritte egyenként is nagyot szólnának. Ezen a tárlaton azonban – együtt olyan nevekkel, mint Picasso, Miró és Giacometti –, igazán közel érezhettük magunkhoz a szürrealizmus elragadó báját. A korszak és a stílus méltán népszerű manapság is, hiszen jelképei, az ábrázolások abszurditása és jelentésrétegei még mindig rengeteg gondolkodni valót nyújtanak.
Dalítól David Lynch-ig – Mindannyiunkban ott szunnyad a szürrealista
1929-ben Párizsban elszabadult a tudatalatti. Magritte, Breton, Dalí, Miro, Max Ernst – és folytathatnánk a mozgalom leghíresebb alkotóinak névsorát. Hatása mostanra sem szűnt meg, gondoljunk csak David Lynch filmjeire vagy akár fotográfiáira. A választ a Magyar Nemzeti Galéria szürrealizmus kiállításán jártunk.
A tárlat erőssége, hogy a szürrealizmust teljes egészében, az előzményeitől kezdve Dalí és George Bataille egyéni életművéig mutatja be. A százhúsz alkotás majdnem teljes egészében a párizsi Centre Pompidou-ból érkezett. A listára a szürrealizmus népszerűsége és a tárlat alapossága miatt került fel.
A legizgalmasabb modern: Bacon, Freud és a Londoni Iskola festészete a Magyar Nemzeti Galériában
Habár a tárlat még 2018 legvégén nyílt, az emlékezetes finisszázsa és jelentősége miatt egyértelmű helye volt listánkon. A kiállítás a Londoni Iskola kulcsfontosságú alkotóira fókuszál, Baconén és Freudén kívül Auerbach és Kossoff munkásságát bemutatva. A tárlat nem csak művészettörténészek számára volt óriási esemény. Nehéz elfeledni a Galéria által kiadott közleményt, amelyben a kommenteket írt látogatói kifogásokra reagáltak. A látogatók, vagy legalábbis az internetes hozzászólók olyan hevesen sérelmezték a meztelen alakok rútságát, hogy a Galéria is megszólalt.
Jó hír azonban, hogy a kiállítás vendégkönyvében nem volt nyoma az elégedetlenkedőknek, a trollok az internetre korlátozódtak.
A stílus, amely a nem bennfentesek számára nem ismert szélesebb körben, nagy szerepet vállalt a modernségben. A toplistánkon a tárlat az angol iskola átfogó bemutatása miatt szerepel.
A legérdekesebb életmű: Király Tamás Out of the Box a Ludwig Múzeumban
Budapest legnagyobb kortárs múzeumában a tavalyi év egyik legnagyobb durranása volt Király Tamás tárlata. Az első retrospektív kiállítás során bemutatott életműben többféle médium is szerepel. Legnagyobb számban természetesen a ruhák és egyéb kiegészítők, viszont a divat határterületei, úgymint a performance, film, színház és képzőművészet is foglalkoztatták a tervezőt. Összművészeti divatbemutatói hatalmas jelentőségűek voltak, a gondolkodásmódja pedig mindig is aktuális marad.
A Király Tamás izgalmas munkásságát bemutató kiállítás a médiumok sokszínűsége miatt érdemelte ki helyét toplistánkon.
Az évet legjobban jellemző: Bauhaus100. Program a mának. Kortárs nézőpontok a Ludwig Múzeumban
A 2019-es év egyik legjelentősebb tulajdonsága kulturális szempontból természetesen a Bauhaus eseménysorozat volt. A százéves évfordulóra az egész világon nagyszabású és a Bauhaus szellemiségével megegyező kiállításokat szereztek. A Ludwig Múzeum kiállítása tematikus fókuszcsoportokban mutatta be a Bauhaus mozgalmat, amelyek mellé kortárs alkotók műveit helyezték. A tárlat egyedülállósága abban rejlett, hogy nem a Bauhaust kívánta önmagában bemutatni, hanem a jelenkorban is meglévő művészeti pozíciókat.
Nincs művészeti fogalom, stílus, ami jobban átfogta volna a tavalyi évet a Bauhausnál. A listánkon is emiatt érdemelte ki helyét: a Bauhaus-emlékév mellett nem lehet elmenni szó nélkül.
A legjobb feminista: Sorry I Gave Birth I Disappeared But Now I’m Back a FERi-ben
Az anyaság témakörét sajátos szempontokból körüljáró tárlat tavaly Oltai Kata galériájában nagyon erős anyagnak bizonyult. A nyolcadik kerületben működő feminista galéria önmagában hiánypótló és fontos helyszín, viszont az ilyen tárlatok teszik a FERit azzá, ami. Tabudöntögető, nőközpontú és érzékeny. Éppúgy, mint Gáldi Vinkó Anikó fotósorozata az anyaság és a nő saját élete közti egyensúlyának megtalálásáról.
Toplistás helyét témaválasztásával és annak expresszív megjelenítésével érdemelte ki a tárlat.
A legjobb fotókiállítás: Fejezetek – Varga Marietta kiállítása a Kolta Galériában
Varga Egyike azon fiatal magyar művészeknek, akik külföldön is nagy népszerűségre tettek szert. A fotós az ikonikus pasztellszínekkel, brutalista épületekkel, és a képek különleges hangulatával nagyon megkapó képi világot tár elénk. Kiállítása 2019-ben a Kolta Galériában finom volt, érzékeny és megkapó. Toplistánkra egyedisége miatt került fel: ezzel a médiummal kevesen bánnak úgy, mint Varga Marietta.
A legjobb magyar: Bak 80 az Acb Galériában
A kortárs művészetben a Bauhauson kívül valaki más is kerek születésnapot ünnepelt 2019-ben. Bak Imre nyolcvanadik életévének zsúrját ráadásul az Acb Galéria szervezte. A művész és a galéria kombinációjából egy remek kiállítás született. Jó hír, hogy még idén március 8-ig tart!
A Bak Imre több mint ötvenéves alkotói karrierét bemutató tárlat az életmű változásaira, alakulására vonzza a látogató tekintetét. Sajátos geometrikus világába könnyen bevonódhatunk, a tárlat remek segítséget nyújt ehhez. A tárlat az Acb három helyszínén foglal helyet, és átfogó képet ad Bak munkásságáról.
A legjobb pályázati: Leopold Bloom-díjazottak a Ludwig Múzeumban
Az ötödik alkalommal meghirdetett Leopold Bloom-díj célja, hogy a hazai képzőművészek nemzetközi karrierépítését támogassa. A Joyce főhőséről elnevezett pályázat nyertese elegendő anyagi fedezetet kap, hogy rendezhessen külföldön egy saját kiállítást. A tavalyi verseny döntőseinek pályamunkáiból rendezett kiállítás pedig remekül mutatja be a kortárs, fiatal művészek helyzetét Magyarországon. A finalisták: Asztalos Zsolt, Ember Sári, Erdei Krisztina, Kútvölgyi-Szabó Áron, Molnár Zsolt és Tranker Kata. A díj kuratóriuma Ember Sárit ismerte el. Az emberi fej absztrakcióját és redukcióit bemutató pályamunkái rendkívül izgalmasak voltak.
