Nézem Képzőművészet Dalítól David Lynch-ig – Mindannyiunkban ott szunnyad a szürrealista

Dalítól David Lynch-ig – Mindannyiunkban ott szunnyad a szürrealista

Promóció

90 évvel ezelőtt Párizsban elszabadult a tudatalatti és az egész világot behálózta: 1929-ben csúcsra járt a szürrealista mozgalom. Európán kívül meghódította még a Távol-Keletet is. Japánban szürrealista csoportok alakultak, kínai művészek érkeztek Párizsba tanulni. Magritte, Breton, Dalí, Miro, Max Ernst – és folytathatnánk a mozgalom leghíresebb alkotóinak névsorát. Hatása mostanra sem szűnt meg, gondoljunk csak David Lynch nézők millióit izgalomban tartó, egyeseknél a biztosítékot kicsapó filmjeire vagy akár fotográfiáira. De vajon mi lehet a szürrealizmus máig ható sikerének titka? A választ a Magyar Nemzeti Galéria frissen nyílt kiállításának megnyitóján kerestem.

Titok, álom, valóságfelettiség

Promóció
- Advertisement -

Ha csak három szóval kellene jellemeznünk a szürrealizmust, a legpontosabban talán a titok, álom, valóságfelettiség szavakkal tudnánk megragadni a lényegét és legfőbb témáit. A Magyar Nemzeti Galéria a párizsi Pompidou Központtal közösen olyan nagy formátumú kiállítást hozott el Budapestre, amely hazai viszonylatban egyedülálló. A remekül felépített tárlat a szürrealista mozgalom fordulatokkal teli időszakát mutatja be egyetlen esztendőre, 1929-re fókuszálva. Közben persze az előzmények és az utóhatások megismertetésére is kitér.

És miért 1929? Ekkor alkotta meg Max Ernst első kollázsregényét és született meg az Andalúziai kutya.

Emellett ebben az esztendőben csatlakozott Salvador Dalí a mozgalomhoz, s lett nemsokkal később a szürrealizmus maga. A katalán művész még ezen év végén rendezte meg első franciaországi kiállítását. De ekkor keletkezett az első szakadás is a szürrealisták csoportjában. Mindezt egyetlen tárlatban összefoglalni, kihívást jelentő vállalkozás.

Salvado Dalí: Láthatatlan alvó nő, ló, oroszlán

A Nemzeti Galéria azonban jól veszi az akadályt: mintegy százhúsz festménnyel, grafikával, szoborral, fotóval, filmmel és dokumentummal ismét egy rendkívül informatív és kompakt kiállítás született az MNG-ben.

Köszönjük, Freud doktor!

A szürrealisták a tudatot akarták felszabadítani a kontroll alól. Módszerük középpontjában legfőképpen az álom, a tudattalan és az automatizmus pszichológiai fogalmai álltak. Az Andalúziai kutya érzékletesen mutatja meg a szürrealista automatikus írás mibenlétét. A szürrealisták az egekig magasztalták a film képeinek álomszerűségét, költői és pszichoanalitikus utalásait.

René Magritte: A vörös modell

A mozgalom alkotói nagyban támaszkodtak a kor pszichológiai kutatásainak eredményeire. A pszichoanalízis mintegy katalizátorként hatott rájuk. Sigmund Freud tanai termékeny táptalajra találtak a költészetben és a képzőművészetben egyaránt. Louis Aragon és André Breton ráadásul orvostudományi tanulmányokat is folytattak a neurológiára specializálódva.

És mit jelent neked a szürrealizmus?

Merész és szabad képzettársítások, a világ dolgaihoz való kifacsart viszonyulás és fanyar humor – ez mind jellemző a szürrealista alkotókra. Saját világegyetemmel rendelkezni jobb, mint autótulajdonosnak lenni – vélte Dalí. S hogy ez mennyire így van, azt az MNG kiállítása példázza. A tárlat jó terepet adhat arra, hogy ki-ki eldöntse, mennyire szeretne elmerülni a saját tudatalattijában. Mennyire veszi komolyan a valóságon túli tartalmakat? Mit jelent számára a tudattalan világ megismerése, felszabadítása? Mennyiben fedezi fel saját magában a szürrealistát?

Gondolatban én is belső utazásra indultam. Számomra a kiállítás legemlékezetesebb öt pontja:

„Csendélet” articsókával és gyárkéménnyel

Giorgio de Chirico: Délutáni melankólia

A szellemesség és különc humor a bevett fogalmak sajátosan új értelmezését eredményezték a szürrealizmusban. A szépség szürrealista definíciója is – enyhén szólva – egyedi. „Szép, mint egy esernyő és egy varrógép véletlen találkozása a boncasztalon” (Lautréamont).

Az esztétika újrafogalmazása már az előzményként számon tartott dadaizmusban és a metafizikai iskola alkotásaiban megfigyelhető.

A szürrealizmus előfutárai közül Giorgio de Chirico 1913-as, metafizikus képe tett rám nagy hatást. A Délutáni melankólia  című festmény előtérébe festett két hatalmas articsóka mögött gyárkémény áll és füstöt eregető vonat halad el. Lehet ez szép? Vagy inkább vicces? Vagy épp ellenkezőleg: nyugtalanító? Szólhat ez a kiüresedésről, az elidegenedésről, a modern kor dicsőítéséről vagy éppen árnyoldalairól? Csendélet vagy talányos tájkép ez? Szabad a pálya! Mindenki azt gondol és érez bele, amit a festmény megtekintése üzen neki.

Az Andalúziai kutyától a Twin Peaks-ig

René Magritte: A kettős titok

A szürrealizmusra jellemző a különböző művészeti ágak, továbbá a magasművészet és a populáris kultúra összekapcsolása. A mozgalmat André Breton, Philippe Soupalt és Louis Aragon költők „kezdték”, majd hamarosan írók, képzőművészek és filmesek csatlakoztak hozzájuk. A valóság és a képzelet összekapcsolása hamarosan a filmművészetben is megjelent. Luis Buñuel és Dalí Andalúziai kutyája vezette be a szürrealizmust a mozi világába. A film valóságos, a rendező azonban beleviszi a maga képzeletvilágát. Buñuel önéletrajzi könyvében azt írja, hogy ez a film két álom találkozásából született.

Dalí és a rendező munkamódszerének legfontosabb alapköve volt, hogy szabad teret engedjenek az irracionálisnak.

Breton egyébként a második szürrealista kiáltványban a mozgalom célját abban határozta meg, hogy összekapcsolja az életet és a halált, a múltat és a jövőt, a megoszthatót és a megoszthatatlant, a magast és az alacsonyt, a szeretet és a gyűlöletet, a valóságot és a képzeletet.

A szabad képzettársítások farvízén evezve gondolatban David Lynch-nél kötöttem ki, akinél a realitás és álom folyamatosan egymásba fonódik. Ha már szürreáliák, nem lehet nem a Twin Peaks vagy a Mullholland Drive sajátos képi világára gondolni. A Twin Peaks harmadik évada (2017) voltaképpen leegyszerűsítve a jó és a rossz örök küzdelméről szól, teletűzdelve szürreális szimbólumokkal és megfejtésre váró jelentéstartalmakkal. A lynch-i világból pedig tudjuk jól: „A baglyok nem azok, amiknek látszanak.”

A kiállítás, amely után nehéz feloldódni, olyan bizarr David Lynch elméje

Február 28-án vette kezdetét a harmadik Budapest Fotófesztivál. Magyarország legnagyobb fotográfiai eseménye április 22-ig látogatható majd, melynek Budapest számos galériája ad otthont. A nyitókiállítást David Lynch, az amerikai függetlenfilm élő legendája jegyzi. A fesztivált megelőző sajtótájékoztatót a Műcsarnok igazgatója Szegő György nyitotta meg.

René Magritte A kettős titok című festményét látva azonnal eszembe jut az a két jelenet a Twin Peaks (2017)-ből, amelyben Laura és Sarah Palmer kinyitják a saját arcukat. Anya és lánya így nyújtanak betekintést az elméjük, avagy tágabb értelmezésben a fehér és a fekete barlang titkaiba. A szürrealizmus tehát Lynch világára is hatással van.

Dalíval nem lehet betelni

Salvador Dalí: Álom, melyet a gránátalma körül repkedő méh váltott ki egy pillanattal az ébredés előtt

Na, de vissza a kiállításhoz! Didier Ottinger kurátor szerint Salvador DalíAndré Breton mellett – a szürrealizmus lelkületének megtestesítője. Deus ex machinaként robbant be a szürrealizmusba, és újfajta megközelítéseket hozott magával. Elhíresült mondása szerint:

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

A mozgalmat „paranoia-kritikai” elméletével gazdagította. Ennek lényege a képek egymás mellé rendelése, amely „delíriumos asszociációk és interpretációk” létrehozásához vezet. Az Álom, melyet a gránátalma körül repkedő méh váltott ki egy pillanattal az ébredés előtt kép kitűnő példája ennek. E „kézzel festett álomfotó” előtt érdemes hosszabban is elidőzni. A freudi álomértelmezés szerint bármilyen kép vagy képek társítása kétféleképpen olvasható. Mindig hatalmas élmény a katalán művész alkotásaival testközelből találkozni.

Szex a szürrealizmusban

Apropó, test! A szürrealisták sajátságos viszonyt alakítottak ki a testiséggel (is). A kiállításon látható egy szellemes képsorozat az Illatos kertet megszégyenítő pózokban szeretkező Mr. és Mrs. Woodmanről, Man Ray amerikai fotóművésznek köszönhetően.

A címbéli házaspárt Pinokkió-szerű bábuk jelenítik meg, amelyek változatosan fantáziadús és nyakatekert pozitúrákban vallanak egymásnak szerelmet.

Esetükben a lepedőakrobatika valóban új értelmet nyer.

Hasonlóképpen pajzánul szellemes Alberto Giacometti ívekből és görbületekből álló Férfi és nő bronzszobra – „két ember közötti távolság erőszakos feszültsége, a szexuális vágy megnyilvánulása”. A szexualitás, közelebbről a nemi szervek explicit megjelenítése a viccesen Kellemetlen tárgynak elnevezett Giacometti-szobor is.

Magyar migránsok Párizsban

Brassai: Notre-Dame

A szürrealista fotóművészetet magyar származású fotográfusok részéről André Kertész és Brassai alkotásai képviselik. Didier Ottinger külön felhívta a figyelmet Brassaira, akinek a képei rendszeresen jelentek meg szürrealista magazinokban.

Ő is példája azon művészeknek, akik Magyarországról Párizsba vándoroltak, hogy megismerkedjenek a művészeti mozgalom célkitűzéseivel.

Ez a „migráció”, ahogy Ottinger fogalmazott, a második világháború után is megfigyelhető – például Hantai Simon festő kapcsán. Érdekesség, hogy Emmanuel Macron francia elnök dolgozószobájának falát egy hatalmas Hantai-festmény díszíti: az Écriture rose, vagyis Rózsaszín írás.

Szabadítsd fel te is a tudatot a kontroll alól!

Ehhez tökéletes kiindulópont az MNG kiállítása. A sejtelmes és néhol kissé nyomasztó hangulathoz a tárlat álmosító félhomálya is hozzájárul. És mint tudjuk, a sötétség segíti az alvásért felelős melatonin hormon termelését. Kreatív álmokat!

Promóció
Promóció
Promóció

legnépszerűbbek

A WHO üzeni: ezeket tartsd be, hogy ne kapd el a koronavírust

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) ajánlásokat tett közzé, milyen szabályokat érdemes betartani a megelőzés gyanánt, valamint mik a koronavírus tünetei.

Az olasz nővér megmutatta, milyen káros hatásai vannak a koronavírusnak

Egy olaszországi nővér a koronavírus frontvonalából posztolt.

Így teszi tönkre a tüdőt a koronavírus

A felvételek az egyik olyan kínai páciens tüdejéről készültek, aki még tavaly decemberben hunyt el Kínában.
Promóció

a szerk. ajánlása

Andy Warhol cipőillusztrátorként kezdte – Érdekességek a pop-art atyjáról

Andy Warhol a XX. század egyik legmeghatározóbb művésze volt.

Laczkovich Borbála, a Banksy-kiállítás kurátora: „A felszín mögött egy komplex és ellentmondásos képet kapunk”

Laczkovich Borbála, a Godot Kortárs Művészeti Intézet kurátora segítségével tisztába tesszük, mit is jelent egy Banksy-mű hitelessége, jogos-e a művész szellemiségére hivatkozni a kiállítás ellen, miközben jópár műhelytitokra és felszín alatti sztorira is fény derül.

Saiid: „Ugyanaz a vonat, csak lecsatoltak egy pár vagont”

A lényeg, hogy az „élet szörfdeszkáján” sodródni és ride-olni is ugyanolyan jó lehet!

ez is érdekeltéged
<3