A kormány stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítette a Bayer Construct Zrt. és a ZVK Development Kft. csődeljárását, ami a Magyar Közlöny péntek esti számában jelent meg. A döntés előzménye, hogy a cégcsoport augusztus végén csődvédelmet kért maga ellen, miután az állam elállt a Bosnyák téri gigaberuházás megvásárlásától, és több százmilliárd forintot követel vissza – írta meg a Telex. A kabinet indoklása szerint iparpolitikai és gazdasági szempontok mérlegelése után határoztak úgy, hogy a hitelezőkkel való megegyezéshez kiemelt gazdaságpolitikai érdek fűződik – írta meg a Telex.

A bejelentéssel egy időben Magyar Péter kemény hangvételű üzenetet közzétéve reagált a fejleményekre. „A Bosnyák téri 300 milliárd forintos irodabiznisz kapcsán hadd üzenjem meg innen is Tiborcz Istvánék üzleti körének, azon belül is a Bayer Constructnak és Balázs Attilának. Vége a közpénzek zabrálásának” – fogalmazott a miniszterelnök. A kormányfő rámutatott, hogy a magyar állam kitettsége a cégcsoport felé messze túlmutat a zuglói ingatlanfejlesztésen, ugyanis a Magyar Fejlesztési Bank közvetlen és közvetett kitettsége a Bayer-csoporttal szemben mintegy 207 milliárd forint közpénzt tesz ki.

Szigorú állami kontroll alatt a Bayer Construct csődeljárása

A kiemelt státusz elrendelésével a kormány a kizárólag állami tulajdonban lévő Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.-t jelölte ki vagyonfelügyelőként a két eljárásban. Az állami ellenőr teljes betekintést nyer a társaságok könyvelésébe, áttanulmányozhatja a meglévő szerződéseket, és nyomon követheti a pénzforgalmi számlákat. A cégvezetők a vagyonfelügyelő kifejezett jóváhagyása nélkül semmilyen új vagyoni kötelezettséget nem vállalhatnak, az engedély nélkül kötött ügyleteket pedig az állam a bíróság előtt megtámadhatja.

Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a határozott hatósági fellépésre a hatalmas összegű állami kitettség és a csődhelyzet időzítése miatt van szükség. „Erre azért van szükség, mert ilyen mértékű állami kitettség és egy ilyen időzítésű csődhelyzet mellett valós és súlyos kockázatként kell számolnunk a vagyon esetleges kimenekítésével. A célunk világos. Minden rendelkezésünkre álló törvényes eszközzel megakadályozzuk, hogy a tulajdonosok vagy a mögöttük álló személyek vagyont menekítsenek ki a cégekből, miközben a veszteséget az államra, a hitelezőkre, a dolgozókra és az alvállalkozókra hagynák” – jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben elkövetett vagyonavitel csődbűncselekménynek minősül.

Milliárdos elszámolási vita és önkormányzati per a Bosnyák téren

A mostani döntést kiváltó konfliktus augusztus elején robbant ki, amikor a Tisza-kormány bejelentette: eláll a Zuglói Városközpont néven ismert irodakomplexum felvásárlásáról, és 300 milliárd forintot követel vissza a beruházótól. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő jogi átvilágítása során kiderült, hogy a korábbi szerződéses feltételek csaknem fele nem teljesült. Az ingatlanokat ráadásul még mindig terhelte a zuglói önkormányzat elővásárlási joga, amelyet a zárásig töröltetni kellett volna. Az állam a kifizetett előlegek és a foglaló kétszerese mellett kötbért és kártérítést is követel.

A jogi helyzetet tovább bonyolítja, hogy a zuglói képviselő-testület a napokban peres eljárást indított a Bayer-csoport ellen a Bosnyák téri ingatlanok ügyében. Mivel az állam elállt a vásárlástól, a beruházónak a piacon kellene vevőt találnia a hatalmas épületegyüttesre, a megindított önkormányzati per viszont drasztikusan lecsökkenti a lehetséges befektetők érdeklődését. A csődeljárás során most a kijelölt állami vagyonkezelő feladata lesz a hitelezői követelések pontos nyilvántartása és az esetleges egyezségek felügyelete.