Saját szavazói fordultak szembe Magyar Péterrel – Eddigi leghosszabb posztban reagált: "Soha nem vállaltunk olyat, hogy minden vezetői pozícióra megszavaztatjuk a néppel"

A hatalom gyakorlásának megvannak a maga rideg, kevésbé romantikus törvényei, amelyeket a választói bázis hirtelen felindulásból ritkán szokott tapssal fogadni. Magyar Péter miniszterelnök vasárnap egy terjedelmes, a kormányzás első 110 napját összegző Facebook-bejegyzésben rántotta le a leplet a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) élére történő kinevezések miatti viharokról. A kormányfő nem köntörfalazott: szerinte a közpénzek visszaszerzésére hivatott szuperhivatal élének kiválasztása nem az utcai közvélemény-kutatások vagy a lájkolók hatásköre, hanem kizárólag a kinevező felelőssége.

Nem mindig a legnépszerűbb döntés a legjobb döntés – szögezte le a miniszterelnök az első 110 nap mérlegét vonva.

Az elmúlt napokban az Országgyűlés titkos szavazásával megválasztott Unger Anna Róza személye rögvest komoly belpolitikai inkubátornak bizonyult, ahol a Tisza Párt sorain belül is nyílt ellentétek feszültek egymásnak. Míg a bázis egy része Ligeti Miklós kinevezését vizionálta a radikálisabb elszámoltatás reményében, a miniszterelnök határozottan elutasította a nyomásgyakorlást, és leszögezte, hogy a kabinet a négy évre kapott mandátum tudatában hozza meg a szuverén döntéseit. A Tisza-szimpatizánsok egy része ugyanakkor nyíltan nehezményezte a kompromisszumosnak szánt személyiikat, és a kritikusi kórushoz olyan nevek is csatlakoztak, mint Márki-Zay Péter vagy a Tisza belső soraiból megszólaló képviselők.

Magyar Péter szerint a kormányzás nem népszavazás kérdése

A kabinetfőnök érvelése szerint ha minden egyes vezetői pozícióról vagy szakmai döntésről a közvélemény ízlése szerint kellene szavazni, az ország hamar a cselekvőképtelenség és a permanens káosz állapotába süllyedne. A miniszterelnök nyomatékosította: a lelkiismeretük tiszta, és nálul jobban senki sem akarja a korábbi ciklusok visszásságainak feltárását, ám mind ezt a jogállami keretek szigorú betartásával, semmiképpen sem pedig statáriális rögtönzésekkel képzelik el. A kabinet ezzel párhuzamosan az Európai Ügyészséghez való csatlakozást is bejelentette, ami strukturális szinten próbálja megnyugtatni a jogállami garanciákat hiányoló uniós partnereket.

A kabinet belső feszültségeit jól mutatja, hogy míg a pártvezetés egységesen védi a parlament által felhatalmazott struktúrát, a nyilvánosságban zajló kommentháborúk és a saját szavazók körében felmerülő morális dilemmák komoly politikai tesztnek vetik alá az új hatalmat. A kritikusok egy része az elszámoltatás elmaradását vagy elpuhulását látja a háttérben, míg a kormányfő ragaszkodik ahhoz, hogy a kormányzati stabilitás nem áldozható fel a pillanatnyi online tetszésindex oltárán.

Kompromisszumos kinevezések és belső feszültségek a párton belül

Magyar Péter a posztjában egyértelművé tette: aki a reformok és a tizenhat hetes rekordtempójú intézkedésdömping ellenére egyetlen személyi döntés miatt fordít hátat a közösségnek, az lényegében a saját szabad akaratából teszi. A kormányzati kommunikáció így egyszerre próbál távolságot tartani az utcai elvárások radikalizmusától és megőrizni azt a lendületet, amellyel a kabinet átvette az ország irányítását. Az NVVH felállítása és az uniós források hazahozatala vitathatatlanul hatalmas technikai bravúr, ám az igazi kérdés az marad, hogy a bürokratikus intézmény képes lesz-e beváltani a hozzá fűzött gigantikus társadalmi reményeket.

A következő hetekben dől el, hogy a kabinet képes lesz-e visszaterelni a megosztott támogatói bázist a konszolidáció medrébe, vagy a személyi viták tartósan megakadályozzák a rendszerszintű tisztogatásokat. A kormányzati gépezet mindenesetre halad tovább a megkezdett úton, miközben a parlament padsorai között a fegyelem és a belső lojalitás továbbra is a túlélés legfontosabb záloga marad.