A végzetes mondat a nemzetközi sajtótájékoztatón
1989. november 9-én este hat órakor Günter Schabowski, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja és a párt sajtószóvivője pódiumra lépett a nemzetközi újságírók előtt Kelet-Berlinben. A több mint egyórás, többnyire unalmas és bürokratikus nyelvezetű tájékoztató végén a szóvivő papírjai között keresgélni kezdett. Ekkor került elő az a friss határozat, amelyet Egon Krentztől kapott közvetlenül az esemény előtt, ám amelynek tartalmát és részleteit korábban egyáltalán nem volt ideje tanulmányozni. További kapcsolódó háttéranyagok a Miért? rovatban olvashatók.
Amikor az olasz ANSA hírügynökség tudósítója, Riccardo Ehrman rákérdezett az utazási szabályok enyhítésére, Schabowski zavartan lapozgatni kezdett a kezében lévő jegyzetekben. Hangosan felolvasta a határozat főbb pontjait, miszerint a külföldi utazások indoklás nélkül engedélyezhetők, ám elmulasztotta átlapozni a dokumentum második oldalát, amely rögzítette volna a másnap reggeli hatálybalépést. Egy újságíró közbeszúrt kérdésére, hogy a rendelkezés mikortól érvényes, Schabowski elbizonytalanodva, a szemüvegét igazgatva csak ennyit válaszolt: tudomásom szerint ez azonnal, haladéktalanul hatályba lép.
A teremben tartózkodó újságírók azonnal megértették a kijelentés történelmi súlyát, míg Schabowski láthatóan nem fogta fel, hogy szavaival éppen most nyitotta meg a szigorúan őrzött határokat. A kijelentés ténye pillanatok alatt bejárta a jelenlévő sajtóorgánumokat, és az élő közvetítésnek köszönhetően eljutott mind a kelet-, mind a nyugat-berlini háztartásokba. A nyugatnémet televízió perceken belül tényként közölte a határok megnyitását, ami olyan láncreakciót indított el Kelet-Berlin utcáin, amire a pártvezetésben senki nem számított.
