A mezőgazdaságot sujtó aszálykárok és a piacvédelmi csatározások közepette jelentős fordulatot vett a hazai agrárpolitika. Az Országos Jégkármérséklő Rendszer (JÉGER) körüli viták nem álltak meg a gazdák összeesküvés-elméleteinél: Bóna Szabolcsék számításai szerint a korábban hangoztatott 2,5 milliárd forint helyett 1,9 milliárdért is működtethető lenne a hálózat, ha egyáltalán igazolható lenne a hatékonysága. A tárca által kért meteorológiai elemzés szerint azonban a jégkármérséklő generátorok működése és a csapadékhiány vagy a hatékony védelem között sincs statisztikailag kimutatható összefüggés. A döntést megelőzően a Magyar Tudományos Akadémia vezetésével állítottak fel felülvizsgáló bizottságot, amelynek október végére kell átadnia a végső jelentést – írta a Telex.
Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdasági miniszter hatalmas tengeri viharként írta le a szektor jelenlegi állapotát, kiemelve, hogy az eszméletlen lemaradást a korábbi évek stratégiai hiányosságai halmozták fel. A szomszédos országokhoz képest tapasztalható versenyhátrány, az ukrán tömegtermelés és a nemzetközi vámháborúk miatt a miniszter szerint a kommersz tömegáruk helyett a magas minőségű, hozzáadott értékű hazai termelésre kell áttérni.
Bóna Szabolcs agrárminiszter interjú a célzott támogatásokról és az osztrák példáról
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az élelmiszeripari támogatások terén a korábbi „költsük el valamire” szemlélet helyett szigorúan célzott fejlesztésekre van szükség. Példaként említette, hogy több kiskereskedelmi lánc azért kényszerült Ausztriából importálni a magas hústartalmú virslit, mert a régióban egyetlen gyártó sem vállalkozott az előállítására.
Bóna Szabolcs úgy fogalmazott, hogy ha valaki magyar alapanyagokból készült magasabb minőségű élelmiszerre csak havi ötezer forinttal többet lenne hajlandó költeni, már az nagy segítség lenne a szektornak. Az osztrák mintához hasonlóan a teljes termékpályát lefedő hazai védjegyek bevezetését szorgalmazza, amelyhez a Magyar Élelmiszerkönyv maradványérték-határainak, tápérték-előírásainak és adalékanyag-szabályozásának felülvizsgálata kapcsolódik, mivel a miniszter álláspontja szerint ha ezt jól szabályozzuk, a magyar alapanyagoknak és magyar termékeknek is van jövője és lehetősége.
A szemléletváltás az agrár-környezetvédelemre és a vízgazdálkodásra is kiterjed. A tájban történő vízvisszatartás érdekében felülvizsgálják a támogatási rendszert: a belvízzel borított területek elismerése mellett a szántóföldi növénytermesztés feladását is ösztönöznék ott, ahol a víz megtartása a cél. A környezetvédelemnek nem nagyon volt súlya az előző kormányzatban, maradjunk ennyiben – jegyezte meg a tárcavezető, hozzátéve, hogy az utóbbi időszakban több mint 1,8 millió köbméterrel több vizet sikerült a tájban tartani a csatornák célzott feltöltésével.
Mészáros Lőrinc cégének milliárdos kizárása az uniós forrásokból
Az interjúban a tárca és a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Gallicoop közötti jogi viszály is terítékre került. A pulykafeldolgozót nemrég zárták ki egy korábban megnyert pályázatból, ami ellen a vállalat jogi lépéseket ígért. A miniszter felidézte: az eljárás alapvető anomáliája volt, hogy míg a szektor általános beruházási pályázatain legfeljebb 5 milliárd forintot nyerhetett egy-egy cég, addig a Gallicoop egy külön kiírásból 30 milliárdos támogatáshoz jutott, ráadásul szokatlanul gyorsan, mindössze három hónap alatt.
A kizárás döntő indoka a tulajdonosi struktúra átláthatatlansága volt. Mivel a cég magántőkealapokon keresztül működik, nem felelt meg az Európai Unió által megkövetelt transzparenciai szabályoknak. Az élelmiszergazdasági tárca az uniós források folyósításának feltételeként a jövőben sem enged a tulajdonosi átláthatóságra vonatkozó elvekből.
