„Az egyik állításomat sem tudta cáfolni a GVH vezetése" – kirúgták a versenyhivatal elemzőjét, aki a Partizánon tálalt ki a NER-es nyomásgyakorlásról

Berezvai Zombor 2019 óta vezette a GVH Versenyközgazdasági és Piackutatási Irodáját. Munkája során – saját elmondása szerint – egyre erőteljesebb politikai nyomást tapasztalt: az elmúlt egy évben olyan mértékben tolódtak el a szakmai viták politikai irányba, hogy végül úgy döntött, megszólal. Április 6-án, a választások előtt egy héttel a Partizánon adott interjút, amelyben felsőbb utasításra leállított vizsgálatokról, a kormánynak kellemetlen szakmai megállapítások átírásáról és a NER-ellenségesnek tekintett cégekre kirótt túlzó bírságokról beszélt. Azt is elmondta, hogy az interjú előtt nem egyeztetett a GVH-val, és tisztában volt azzal, hogy „benne van a pakliban, hogy holnap kiteszik”.

A GVH másnap közleménnyel reagált, amelyben az interjút „pártpolitikai műsornak” minősítette, Berezvait pedig azzal vádolta, hogy köztisztviselői esküjét megszegve támadta meg saját kollégáit. A hivatal azt is állította, hogy az interjúban elhangzott állítások megalapozatlanok, és az ügyekben semmilyen külső politikai befolyásolás nem történt. Berezvai erre lakonikusan reagált: az interjúban tett egyik állítását sem tudta cáfolni a hivatal vezetése.

„Érdemtelenségre hivatkozva rúgott ki az elnök"

Huszonhárom nappal az interjú után, április 28-án Berezvai Zombort kirúgták. A felmentést azzal indokolták, hogy „feladatait nem az alappal elvárható szakmai elhivatottsággal végzi” – ez a közszolgálati jogban az úgynevezett érdemtelenségi ok, amelyet akkor lehet alkalmazni, ha a köztisztviselő magatartása olyan mértékben rombolja az intézmény hírnevét, hogy a jogviszony fenntartása nem várható el. A GVH belső vizsgálatot indított, amely megállapította: Berezvai visszaesőként és folytatólagosan sértette meg a foglalkoztatási jogviszonyát érintő jogszabályokat – köztük a titoktartási kötelezettséget és az etikai szabályzatot. Berezvai LinkedIn-posztjában nem vitatta a formális indokolást, de egyértelművé tette: szerinte a kirúgás valódi oka a Partizán-interjú volt.

A GVH által említett konkrét ügyek a következők. Leállított egy vizsgálatot, amelyet a reptéri földi kiszolgálás piacán kezdtek el, miután a háromszereplős piac kétszereplősre szűkült – az AS Budapest és a Menzies Aviation fúziójával. Berezvai szerint a vizsgálat indult, problémásnak tűnt a fúzió, majd emailben kaptak utasítást a leállításra, amelyre magyarázatot nem kaptak, a fúziót a GVH néhány nappal később jóváhagyta. Az AS Budapest tulajdonosa Kis-Szölgyémi Ferenc, a reptéri piac egyik NER-hez kötődő szereplője. A GVH ezzel szemben azt állítja: Berezvai hat hónap alatt sem tudta lezárni egy háromszereplős piac elemzését, ezért időhiány miatt kellett leállítani.

Rigó Csaba Balázs és a NER-es életrajz

A GVH elnöke, Rigó Csaba Balázs, aki a kirúgást aláírta, 2020-ban került a hivatal élére – és az elmúlt napokban újabb hat évre meghosszabbították a mandátumát. Életrajza szerint 2002 és 2010 között fideszes önkormányzati képviselő volt Zalaegerszegen, 2011 és 2015 között a Zala Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottjaként dolgozott. Korábban a Közbeszerzési Hatóság elnökeként 2018-ban azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy kijelentette: az általa vezetett hivatalnak nincs dolga az Elios Zrt. ügyeiről szóló OLAF-jelentéssel – az ügy, amelyhez Orbán Viktor vejének cége kapcsolódott. Nem sokkal ezután sikeresnek nevezte a korrupció elleni fellépést Magyarországon.

Berezvai a GVH-n belüli folyamatokat azzal is illusztrálta, hogy egy benzinárstopról szóló tanulmányát megosztotta a LinkedInen – amelyben kimutatta, hogy az árstop rövid távon kedvező volt ugyan, de hosszabb távon magasabb árakat eredményezett. A GVH erre gyorsan felkérte, hogy törölje a profiljából, hogy a GVH-nál dolgozik, nehogy a tanulmányt a hivatalhoz kössék.

Berezvai Zombor az interjúban egyetlen konkrét állítást tett: a GVH-n belül a politikai nyomás az elmúlt egy évben olyan szintre nőtt, hogy a szakmai munka már nem végezhető szabadon. A GVH ezt nem tudta cáfolni – de kirúgni tudta azt, aki kimondta.

A Fidesz választási veresége és a kormányváltás ezzel különösen élesen keretezi a GVH esetét. Berezvai megszólalása és kirúgása között eltelt huszonhárom nap alatt a Tisza Párt megnyerte a választást, és Magyar Péter megalakuló kormánya hamarosan dönthet arról, mi legyen a GVH-val és annak elnökével – akinek mandátumát éppen a napokban hosszabbították meg újabb hat évre. A közgazdász a HVG-nek nyilatkozva azt mondta: ha megszűnik a megbízatása a szervezetnél, a Corvinus Egyetemen futó projektjeire koncentrál, esetleg külföldre megy. Ez a döntés most megérkezett – és vele együtt a kérdés is: ki és hogyan számol el azzal, ami a GVH-ban az elmúlt évben történt.