Fülöp Botond, a kegyelmi ügyet kirobbantó komlói ügyvéd Facebook-bejegyzésben reagált Magyar Péter tegnapi sajtótájékoztatójára. A miniszterelnök bejelentette, hogy a Tisza-kormány kötelezővé tenné, hogy a mindenkori államfő a jövőben indokolja kegyelmi döntéseit. Fülöp ezt alkotmányjogi alapon vitatja: szerinte a kegyelmi döntés egy régi felségjog mai megnyilvánulása, amely diszkrecionális jellegű – és ezzel nem fér össze a nyilvános indokolás előírása.
Kapcsolódó cikk
Ugyanakkor határozottan támogatja azt, hogy állítsák vissza az igazságügyi miniszter általi ellenjegyzés kötelezettségét: „Nem lehet a politikai értelemben felelőtlen államfőnek egyetlen olyan döntése sem, melyért senki nem vállalja a politikai felelősséget. Márpedig jelenleg ez a helyzet, ami alkotmányjogi szempontból teljességgel abszurdnak tekinthető.”
K. Endre nyugdíja – az igazi tét
Fülöp Botond bejegyzésének legfontosabb része az, amelyben megválaszolja Bayer Zsolt kérdését: miért erőltette valaki K. Endre kegyelmét, ha a büntetéséből már csak két hónap reintegrációs őrizet volt hátra? A Vidéki prókátor rámutatott: a kegyelmi döntés nem csupán a szabadságvesztés hátralévő részét függesztette fel – hanem az öt éves foglalkozástól eltiltást és a négy éves közügyektől eltiltást is elengedte, és mentesítette K. Endrét a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól is.
Kapcsolódó cikk
Ennek következménye: K. Endre erkölcsi bizonyítványt kaphatott, és újra dolgozhatott. „Az a rossz hírem van Bayer Zsolt számára, hogy a helyzet még annál is súlyosabb, mint amire ő gondolt: véleményem szerint nagyon könnyen lehet, hogy a rendszer bukásához vezető folyamatot elindító kegyelmi döntés valódi oka K. Endre nyugdíja volt” – fogalmazott.
Az ügyvéd védelme és az informális kérés
Fülöp Botond reagált arra is, hogy Magyar Péter a sajtótájékoztatón utalt a kegyelmi kérvényt benyújtó ügyvéd személyének nyilvánosságra kerülésére. Határozottan kiállt a kolléga mellett: „Egy ügyvédet sem érhet semmilyen hátrány az általa ellátott megbízás tárgya, illetve a megbízó személye miatt.” Szerinte a kérvényt benyújtó ügyvéd megbízásból járt el, és azt teljesítette – ez az ügyvédi hivatás alapja.
Kapcsolódó cikk
Arra vonatkozóan, hogy ki erőltette valójában K. Endre kegyelmét, Fülöp szkeptikus: „Mivel a K. Endrének adott kegyelem szerintem egy Novák Katalinhoz intézett informális kérés eredménye volt, nagyon csodálkoznék azon, ha erre vonatkozó információ szerepelne a hivatalos iratok között.”
„Véleményem szerint nagyon könnyen lehet, hogy a kegyelmi döntés valódi oka K. Endre nyugdíja volt" – mondta Fülöp Botond, rámutatva: a kegyelem nemcsak a szabadságvesztést függesztette fel, hanem a foglalkozástól eltiltást is elengedte, és lehetővé tette, hogy K. Endre erkölcsi bizonyítványt kapjon.
Fülöp Botond megszólalása két szempontból is figyelemre méltó. Egyrészt az a férfi, aki a kegyelmi botrányt kirobbantotta, most alkotmányjogi alapon bírálja a kormány reformtervének egy elemét – ez ritka és hiteles hang. Másrészt a nyugdíj-elmélet, ha igaz, egészen új megvilágításba helyezi az egész ügyet: nem pusztán egy hibás döntésről volt szó, hanem egy gondosan megtervezett lépésről, amelynek célja K. Endre rehabilitációja volt. Hogy ki kérte ezt, és miért – arra a Sándor-palota dokumentumai adhatnak választ.
Kapcsolódó cikk