Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője április 29-én szólalt meg először a választás óta – legutóbb április 9-én adott magáról életjelt. Bejegyzésében nem kerülgette a lényeget: „A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntethető és felszámolható” – írta, egyértelműen jelezve, hogy tisztában van azzal, mi várja intézményét az új kormány alatt. Hozzátette azonban: „azok a folyamatok, amelyeket működésünk során feltártunk, nem fognak eltűnni. A külföldi nyomásgyakorlás, a politikai befolyásszerzés és az idegen akarat rákényszerítésének kísérlete a mindenkori magyar kormányzatra és társadalomra továbbra is jelen marad.”
Kapcsolódó cikk
Magyar Péter nem várt sokáig a válasszal. „Haladéktalanul megszüntetjük a politikai bunkósbotként és kifizetőhelyként működő Szuverenitásvédelmi Sóhivatalt. Ezzel spórolunk hatmilliárd forint közpénzt” – fogalmazott a leendő miniszterelnök, egyetlen mondatban összefoglalva azt, amit a Tisza Párt már a kampányban is ígért.
Lánczi utolsó érve: a Szijjártó-Lavrov ügy mint bizonyíték
Lánczi Tamás búcsúüzenetnek is felfogható bejegyzésében igyekezett utólag igazolni a hivatal létjogosultságát. Érvelésének középpontjában a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov között zajlott telefonbeszélgetések kiszivárgása állt – amelyeket szerinte „titkosszolgálati eszközökkel hallgatott le valamelyik külföldi állam.” Ebből azt a következtetést vonta le, hogy „külföldi érdekcsoportok tevőlegesen részt vettek a magyarországi kampányban”, és ezzel „nyíltan beismerték” a befolyásszerzés tényét. Hozzátette: le akarták törni „a közép-európai nemzetek szuverenitásküzdelmét”, és meg akarták mutatni, hogy az ellenállókra politikai, média-, gazdasági és titkosszolgálati eszközökkel is nyomás helyezhető.
Kapcsolódó cikk
Az érvelés csavarja: Lánczi pont azt hozza fel bizonyítékként a hivatal munkájának igazolására, ami az ellenzék számára Szijjártó kompromittálódásának bizonyítéka. A Szijjártó-Lavrov felvételek nem a magyar szuverenitás megsértéséről, hanem arról szólnak, hogy a volt külügyminiszter uniós tárgyalások részleteit osztotta meg az orosz féllel – ezt Lánczi most az „idegen befolyás” bizonyítékaként próbálja átkeretezni.
A hivatal két éve és a 6 milliárdos kérdés
A Szuverenitásvédelmi Hivatal 2023-ban alakult, és kezdettől fogva heves vitákat váltott ki. Kritikusai szerint politikai célokra használták: elsősorban a Fidesszel szemben álló civil szervezeteket, médiaportálokat és politikusokat vette célkeresztbe, miközben a valódi külföldi befolyásszerzéssel – köztük az orosz kapcsolatokkal – nem foglalkozott. A hivatal éves költségvetése meghaladta a hatmilliárd forintot – ezt az összeget Magyar Péter most a megszüntetéssel felszabaduló megtakarításként prezentálja.
Kapcsolódó cikk
Lánczi Tamás bejegyzése azzal zárul, hogy a jövőben is „minden magyar állampolgárnak, minden állami intézménynek és minden felelős politikai szereplőnek kötelessége marad Magyarország önrendelkezésének védelme.” Ez a mondat egyszerre hangzik búcsúzásnak és figyelmeztető üzenetnek – attól függően, hogy ki olvassa.
„Haladéktalanul megszüntetjük a politikai bunkósbotként és kifizetőhelyként működő Szuverenitásvédelmi Sóhivatalt" – így reagált Magyar Péter Lánczi Tamás bejegyzésére, amellyel a hivatal vezetője három hét hallgatás után megszólalt.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal sorsa lényegében eldőlt – Magyar Péter egyértelműen jelezte, hogy a felszámolás az első kormányzati lépések egyike lesz. Lánczi Tamás búcsúbejegyzése egy intézmény végnapjainak lenyomata: egy olyan szervezeté, amely a Fidesz hatalmi eszköztárának részét képezte, és amelynek megszüntetése nemcsak szimbolikus gesztus, hanem hatmilliárd forint felszabadítása is egyben. A kérdés már csak az, hogy az új kormány milyen struktúrával – ha egyáltalán valamilyennel – váltja fel.
Kapcsolódó cikk