A hódmezővásárhelyi polgármester egyetemistákkal tartott találkozón vetette fel a köztársasági elnöki pozíció kérdését, miután szóba került az az időről időre visszatérő javaslat, hogy az államfőt a jövőben a választópolgárok közvetlenül válasszák meg. Márki-Zay a felvetést jó ötletnek tartja – és nem rejtette véka alá, hogy maga is szóba jöhetne jelöltként. „Ha lesz ilyen, és ha a nép felkér arra – a nép, az lehet, hogy ti vagytok, lehet, hogy más –, akkor én nagyon szívesen foglak benneteket képviselni majd egyszer ott is” – fogalmazott, ezzel formálisan is bejelentkezve az esetleges jelöltségre.
Kapcsolódó cikk
A kontextust Magyar Péter teremtette meg: a választási győzelem után a leendő miniszterelnök lemondásra szólított fel több olyan közjogi méltóságot, akiket széles körben a Fidesz politikai kinevezettjeinek tekintenek – köztük Sulyok Tamás köztársasági elnököt is, aki a kegyelmi botrányt követően Novák Katalint váltotta az államfői székben. Sulyok lemondása esetén megnyílna az út egy új elnök választása előtt – és Márki-Zay most egyértelművé tette, hogy ezt a lehetőséget nem zárja ki.
Márki-Zay a Fidesz rendszeréről: Polt, Sulyok és az életmentő kétharmad
Az egyetemistáknak tartott előadásban Márki-Zay a Fidesz hatalomépítési logikájáról is részletesen beszélt. Orbán Viktorról azt mondta: olyan rendszert épített fel, amelyben akkor is hatalmon maradhat, ha nem kormányoznak – a kulcspozíciókba ültetett lojalista kinevezetteken keresztül. Példaként Polt Péter 2019-es újraválasztását hozta fel: akkor még nem járt le a legfőbb ügyész mandátuma, mégis 9 évre meghosszabbították, „hogy ha az ellenzék nyer, akkor se menjenek ők börtönbe.”
Kapcsolódó cikk
Ez a logika – amely szerint a Fidesz a kormányzáson kívül is bebiztosította magát – Márki-Zay szerint most az egyik legnagyobb akadálya a valódi rendszerváltásnak. Ezért tartja fontosnak, hogy a Tisza-kétharmad „átlépve ezeket a szabályokat, ezeket az embereket mind eltávolítsa a hatalomból, természetesen Sulyok Tamást is.”
2022 és 2026 – két választás, két tanulság
Márki-Zay Péter neve 2022-ben vált országosan ismertté, amikor az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltjeként indult Orbán Viktor ellen. A választás eredménye akkor éles volt: a Fidesz–KDNP nemhogy nem veszített, de negyedszer is kétharmados többséget szerzett. Márki-Zay azóta visszatért Hódmezővásárhelyre, ahol polgármesterként dolgozik – de a politikai ambíciói, ahogy a mostani bejelentés is mutatja, nem halványultak el.
Kapcsolódó cikk
A 2026-os választásról szólva Márki-Zay egy figyelemre méltó állítást tett: szerinte a Fidesz vezető politikusai már a kampány során tudták, hogy veszítenek. „Úgy kampányoltak, mintha az életük múlt volna rajta, hiszen az életük múlt azon, hogy ne legyen kétharmad” – fogalmazott, jelezve, hogy a Tisza kétharmados győzelme a Fidesz számára nem csupán választási vereség, hanem egzisztenciális fenyegetés is.
Márki-Zay Péter szerint a Fidesz vezető politikusai már a kampányban tudták, hogy bukni fognak – de az életük múlt azon, hogy a Tisza ne szerezzen kétharmadot. Nagy szerencséjükre nem sikerült.
Márki-Zay köztársasági elnöki bejelentkezése egyelőre feltételes: a közvetlen elnökválasztás bevezetése nem automatikus, és Sulyok Tamás lemondása sem biztos. Ha azonban Magyar Péter kormánya valóban megnyitja ezt az utat, Márki-Zay Péter neve biztosan ott lesz a lehetséges jelöltek között – és a mostani bejelentéssel ezt mindenki számára egyértelművé is tette.
Kapcsolódó cikk