Matolcsy Ádám az RTL Híradónak reagált Magyar Péter hétfői sajtótájékoztatójára, amelyen a leendő miniszterelnök azt állította, tudomása szerint a volt jegybankelnök fia állandó letelepedési vízumot kapott az Egyesült Arab Emírségekben. „Meglepett a leendő miniszterelnök úr kijelentése, mivel az több okból is pontatlan, és személyemet sajnos ismételten rossz színben tünteti fel” – írta válaszában. Hozzátette, hogy a munkája miatt rendszeresen külföldön tartózkodik, de gyakran látogat haza, az Egyesült Arab Emírségek területén pedig már négy éve rendelkezik tartózkodási engedéllyel.

Mindeközben komoly fejlemény zajlott a háttérben: a Legfőbb Ügyészség az MNB-ügyben az eddig a rendőrség által folytatott nyomozást ügyészi hatáskörbe vonta, a további nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség folytatja le. A lépés jelzi, hogy az ügy súlya megnőtt – az ilyen hatáskör-átvételre jellemzően akkor kerül sor, amikor az eljárás politikailag vagy jogilag különösen érzékeny ügygyé válik.

A Matolcsy-klán és a 200 milliárd forintos kérdés

Matolcsy Ádám neve az MNB-alapítványok botránya kapcsán merült fel először igazán hangsúlyosan: a sajtó több forrásból azt írta, hogy a PADME alapítvány vagyonára – amellyel kapcsolatban az Állami Számvevőszék súlyos hiányosságokat állapított meg – az ő környezetének volt a legnagyobb ráhatása. A Válasz Online korábban megírta, hogy az ifjú Matolcsy egy Kovács Petra álnévhez tartozó e-mail-cím segítségével irányította a jegybank által megbízott vállalatok működését, köztük a teljes alapítványi vagyont kezelő Quartz Zrt.-t. Matolcsy Ádám mindezeket tagadja: azt állítja, személyesen semmilyen formában nem vett részt az alapítványi befektetésekben és az azokkal kapcsolatos döntésekben, jövedelme törvényes és átlátható vállalkozói tevékenységből származik.

A nyomozás 2025 márciusában indult el hűtlen kezelés miatt az MNB-alapítványok ügyében – egy év alatt senkit nem gyanúsítottak meg. A 444 szerint eközben a választások előtt Matolcsy Ádám legértékesebb vagyontárgyait, köztük vintage autókat szállíttatott konténerekben Dubajba, amit Matolcsy Ádám valótlannak nevezett, azzal érvelve, hogy bútoripari vállalkozása a közel-keleti régióban is végez megbízásokat. Fontos körülmény: Magyarország és az Egyesült Arab Emírségek között nincs érvényben kiadatási egyezmény.

Magyar Péter elvárja a bíróság elé állást

Magyar Péter a sajtótájékoztatón azt is hozzátette: elvárja Matolcsy Ádámtól, hogy ha kell, álljon bíróság elé. A leendő miniszterelnök korábban úgy fogalmazott: „minden bizonyíték rendelkezésre áll a sok százmilliárdos lopásra, vannak konkrét számok, konkrét nevek, és közben senki nincs őrizetben vagy előzetes letartóztatásban.” Matolcsy Ádám erre is reagált: „Amennyiben bármely hatóság vizsgálni kívánja tevékenységemet, teljes körűen együttműködöm.”

A Transparency International Magyarország jogi igazgatója, Ligeti Miklós korábban arról beszélt, hogy az eljárás tíz évvel elkésett – a szervezet már évekkel ezelőtt tett feljelentést, amelyet akkor a rendőrség és az ügyészség visszautasított. Az ügy most új lendületet kaphat az ügyészségi hatáskör-átvétellel, és hamarosan újabb adatok kerülhetnek napvilágra: a Transparency International adatigénylési perei lezárulóban vannak, amelyek a jegybanki vagyon sorsáról hozhatnak részleteket.

Magyarország és az Egyesült Arab Emírségek között nincs érvényes kiadatási egyezmény – ez a körülmény számos elemzőnek tűnt fel, miközben a Matolcsy-klán dubaji jelenlétéről szóló hírek napvilágra kerültek.

A Matolcsy-ügy az elszámoltatási kérdés egyik legélesebb próbakövévé vált: ha az MNB-alapítványok köré épített vagyoneltűnési konstrukciókból végül senki nem kerül bíróság elé, az nemcsak jogállami kérdés, hanem a Tisza-kormány hitelességének is tesztje lesz. Hogy a Központi Nyomozó Főügyészség kezébe kerülő nyomozás valódi eredményre vezet-e, vagy ismét csak évekig elhúzódik, az a következő hónapokban dől el.