Cikkek
A Contextus cikkei megjelenési idő szerint, a legfrissebbtől kezdve.
Rogán Antal nem kívánja tovább magánvádlóként folytatni a Káncz Csaba újságíró ellen indított rágalmazási eljárást, amely a Szőlő utcai botrány politikusi száláról szóló Facebook-bejegyzés miatt indult. A döntés különösen éles fordulat azok után, hogy Káncznál fegyveres rendőrök tartottak házkutatást, lefoglalták elektronikus eszközeit, majd rabosították és órákon keresztül fogva tartották.
Kovács Gergely méltatlansági eljárásáról zárt ülésen tárgyal a XII. kerület jogi és ügyrendi bizottsága, miután indítvány érkezett a polgármester mandátumának megszüntetésére. A döntő kérdés nem az, hogy volt-e köztartozása, hiszen azt már rendezte, hanem az, hogy a törvényben meghatározott 60 napos határidőn belül fizetett-e.
A Digitális Polgári Körök leépítése és a Nemzeti Ellenállás Mozgalom szinte teljes kiürülése azt mutatja, hogy gyorsan összezsugorodott a Fidesz választási kampányát segítő szervezeti háttér. Az egyik cégnél 120 alkalmazottból 86-ot elküldtek, a másiknál pedig a korábbi hatvanfős állományból mindössze ketten maradtak – az érintettek mégsem ugyanúgy nevezik azt, ami történt.
Forsthoffer Ágnes és az Országgyűlési Őrség átalakítása került a parlament honvédelmi és rendvédelmi bizottságának napirendjére, az ülésen azonban az új szervezeti rendnél kellemetlenebb téma is előkerült. A házelnök elárulta, hogy az állomány tagjaitól olyan leveleket kapott, amelyek választások körüli nyomásgyakorlásról, fenyegetésekről és a nőkkel szembeni problémás bánásmódról szóltak.
Osztie Zoltán Magyar Pétert „a Sátán eszközének” nevezte, miközben arról beszélt, hogy a katolikus közösségeknek is szerepet kell vállalniuk a Fidesz újjászervezésében. A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia plébánosának kijelentése azért teremt egyházi-politikai konfliktust, mert a főegyházmegye már korábban jelezte: Osztie nem egyházi felhatalmazással szólalt fel a Sándor-palota előtt rendezett fideszes demonstráción.
Hajdu János vallomása az ukrán pénzszállítók ügyvédje szerint három kulcsponton is ellentmond az aranykonvoj-ügy más nyomozati adatainak. Horváth Lóránt a tanúként vagy gyanúsítottként kezelt ukránok státuszát, az órákon át tartó bilincselés magyarázatát és a NAV-nak történt állítólagos átadást is vitatta, miközben azt is felvetette, hogy a kiszivárogtatás a védekezés összehangolását szolgálhatta.
Kuna Tibor szerint a félelem tartotta össze az Orbán-rendszert, amelynek szereplőit egy nyakuk köré tekert „acéldróthoz” hasonló eszközzel lehetett engedelmességre kényszeríteni. A NER korábbi kommunikációs vállalkozója azt is állította, hogy kegyvesztetté válása után közel 2 milliárd forintot utalt át előlegként a Mediaworksnek, a médiavállalat azonban visszautasította a nyomásgyakorlásról szóló értelmezést.
Az M1 műsora július 18-tól tematikus filmes hétvégékkel, magyar koncertfelvételekkel és olyan retro sorozatokkal alakul át, mint a Linda, az Angyalbőrben vagy a Kisváros. A korábban folyamatos hírcsatornaként működő adó első összeállítása Enyedi Ildikó és Mészáros Márta filmjeire épül, a későbbi hétvégéken pedig rendezői életművek és irodalmi adaptációk következnek – a teljes programból az is kirajzolódik, milyen közönséget próbál megszólítani az új M1.
A KRÉTA és Neptun feljelentés több mint 100 milliárd forintnyi, 2019 óta teljesített állami kiadást és három stratégiai informatikai rendszer piaci helyzetét érinti. Tanács Zoltán technológiai miniszter szerint titkos döntések, kötelező használat és a szerzői jogok magánkézben történő összpontosítása tette kiszolgáltatottá az államot, de a büntetőjogi felelősség kérdéséről már a nyomozó hatóságoknak kell dönteniük.
A volt momentumos képviselő rágalmazás vádjával néz szembe sajtóértesülések szerint.
