A Szerencsejáték Zrt. közlése szerint a vállalat többügynökségi marketing- és kommunikációs modellre tér át, miután felmondta a Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó Lounge Grouppal fennálló szerződését. A közleményt ismertető Media1 szerint az átállás első lépéseként 2026 augusztusában három meghívásos pályázat indul.
Három gyors pályázat, majd öt nyílt tender
A zárt eljárások PR- és közösségimédia-kommunikációra, rendezvényszervezésre, valamint kampánytervezésre és -megvalósításra vonatkoznak. A cég azt közölte, hogy kérdezési lehetőséget és személyes prezentációt biztosít, a pályázatokat pedig előre meghatározott szakmai szempontok alapján értékeli. A meghívott ügynökségek nevét és kiválasztásuk módját egyelőre nem hozták nyilvánosságra.
Az átmeneti kör után a vállalat 2026 őszére öt nyílt tendert helyezett kilátásba, várhatóan 1+1 éves időtartamra. A bejelentés szerint a dokumentációban részletes értékelési rendszer szerepel majd, amely összehasonlíthatóvá tenné az ajánlatokat. Szász Tamás marketing- és kommunikációs igazgató azt mondta, a cél „valódi versenyt a piaci szereplők számára és stratégiai rugalmasságot” biztosítani.
Szász közlése szerint a Szerencsejáték Zrt. tenderdíjat is fizetne a pályázás során elvégzett szakmai munkáért. A vállalat hivatalos vezetői oldala a 2026. július 16-i állapot szerint Szász Tamás Sándort nevezi meg a Marketing és Kommunikációs Igazgatóság vezetőjeként. A tenderdíj összege, feltételei és az öt nyílt eljárás keretösszege még nem ismert.
A Lounge-korszak után
A váltás közvetlen előzménye a Lounge-kapcsolat lezárása. Ez nem azonos a Nemzeti Kommunikációs Hivatal külön döntésével: az NKOH júliusban két, a Lounge-csoporttal kötött, egyenként nettó 75 milliárd forintos keretmegállapodás felmondását jelentette be. A Lounge-csoport háttere és Balásy Gyula állami kommunikációs szerepe korábban is szerepelt a Contextuson.
A szakmai viták már a mostani bejelentés előtt felerősödtek. A Magyar Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége és a Magyar Reklámszövetség májusi állásfoglalásában piactorzítónak nevezte a korábbi állami kommunikációs közbeszerzési gyakorlatot. A két szervezet nyílt, objektív és átlátható tendereztetést sürgetett; ez az iparági szereplők véleménye, nem a most meghirdetett modell eredményének bizonyítéka.
Az ígéretet a nyilvánosság teszteli
A többügynökségi szerkezet önmagában szélesebb verseny lehetőségét teremtheti meg, de a vállalat által ígért átláthatóság csak a kiírások és a döntések ismeretében ellenőrizhető. Döntő lesz, hogy kik indulhatnak, milyen súllyal számítanak az egyes értékelési szempontok, kik nyernek, mekkora összegekről kötnek szerződést, és ezekből mennyit tesznek közzé.
Kapcsolódó cikk
A „nyílt tender” megnevezés önmagában még nem teszi ellenőrizhetővé a versenyt. Ehhez hozzáférhető kiírásokra, egyértelmű alkalmassági és pontozási feltételekre, valamint a döntések indoklására lenne szükség. A mostani közlemény ezek közül a részletes értékelési rendszer ígéretét tartalmazza; a nyertes ajánlatok pontszámainak, a döntési indoklásnak és a megkötött szerződéseknek a későbbi nyilvánosságáról nem közöl konkrétumot.
Kapcsolódó cikk
A bejelentés tehát irányváltást rögzít, nem lezárt reformot. Augusztusban a három meghívásos pályázat résztvevői, ősszel pedig az öt nyílt tender dokumentációja mutathatja meg, hogy a Szerencsejáték Zrt. vállalásai a gyakorlatban is nagyobb versenyt és ellenőrizhetőbb kiválasztást hoznak-e.