Címke
A FIDESZ legfrissebb cikkei a Contextuson.
Lánczi Tamás a Fidesz vereségének egyik okát nem a kormányzásban, a gazdasági helyzetben vagy a párt kampányában, hanem a független sajtó működésének elégtelen bemutatásában találta meg. A megszüntetett Szuverenitásvédelmi Hivatal volt elnökét egy budapesti sörözőben kérdezte a 444, ám a rögtönzött interjú hamar vitává alakult arról, hogy ki számít újságírónak és mi tekinthető propagandának.
Kapitány István Shell-részvényei miatt indított támadást a Fidesz a gazdasági és energetikai miniszter ellen, akitől a befektetés eladását és a benzinárstop visszaállítását követeli. Az ellenzéki párt 900 millió forintos nyereséget emleget, miközben a nyilvános vagyonnyilatkozat nem árulja el, pontosan hány Shell-részvény van Kapitány birtokában, így a látványos összeg ellenőrzéséhez hiányzik a legfontosabb adat.
A Fidesz 2026-os kampányköltése a módosított elszámolás alapján 1 milliárd 695,6 millió forint volt, vagyis 183,7 millióval több annál, mint amit a pártszövetség első alkalommal közölt. Az állami támogatás összege közben egyetlen forinttal sem változott: a teljes növekedés a választási célra kapott adományoknál jelent meg.
A Digitális Polgári Körök leépítése és a Nemzeti Ellenállás Mozgalom szinte teljes kiürülése azt mutatja, hogy gyorsan összezsugorodott a Fidesz választási kampányát segítő szervezeti háttér. Az egyik cégnél 120 alkalmazottból 86-ot elküldtek, a másiknál pedig a korábbi hatvanfős állományból mindössze ketten maradtak – az érintettek mégsem ugyanúgy nevezik azt, ami történt.
Osztie Zoltán Magyar Pétert „a Sátán eszközének” nevezte, miközben arról beszélt, hogy a katolikus közösségeknek is szerepet kell vállalniuk a Fidesz újjászervezésében. A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia plébánosának kijelentése azért teremt egyházi-politikai konfliktust, mert a főegyházmegye már korábban jelezte: Osztie nem egyházi felhatalmazással szólalt fel a Sándor-palota előtt rendezett fideszes demonstráción.
Kacsoh Dániel Orbán Viktor rossz kormányzásával magyarázta a Fidesz választási vereségét, ami a Mandiner főszerkesztő-helyettesétől a jobboldali nyilvánosság belső átrendeződésének látványos jele. Az újságíró nemcsak a volt miniszterelnök személyes felelősségét mondta ki, hanem Ábrahám Róbert megszólalásaitól is elhatárolódott – ezzel két érzékeny törésvonalat nyitott meg ugyanabban az interjúban.
Navracsics Tibor a Fidesz jövőjét már nem pusztán vezetési vagy kommunikációs kérdésként, hanem a teljes politikai márka túlélési problémájaként írta le. A volt miniszter szerint egy éven belül kiderülhet, visszaszerezhető-e a párt hitelessége, miközben az új jobboldali közösséghez való esetleges csatlakozását sem zárta ki egyértelműen.
Újabb nyilvános vita bontakozott ki a Fidesz környezetében, miután Ferencz Orsolya és Navracsics Tibor is kritikusan beszélt a párt jelenlegi helyzetéről. A megszólalásokra Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója reagált, hangsúlyozva, hogy mindketten a politikai közösség meghatározó szereplői voltak, ezért a sikerek mellett a felelősség is közös.
Gulyás Gergely lemondása mögött nemcsak az Alaptörvény módosítása, hanem egy elveszített frakcióbeli vita is állhatott Schlanger Márton politikai elemző szerint. A feltételezés alapja, hogy Gulyás állítólag az összes fideszes képviselő mandátumának visszaadását javasolta, Magyar Péter szerint a frakció ezt leszavazta, a távozó frakcióvezető viszont azt állítja, ilyen szavazás nem történt – vagyis a történet legfontosabb részletéről három különböző értelmezés versenyez.
A Fidesz-szavazók 60 százaléka maradt hű ahhoz a párthoz, amelyre az áprilisi országgyűlési választáson voksolt, a többiek között azonban nem a Tisza Párt jelenti a legnagyobb célállomást. Az Europion júliusi kutatása szerint a távozók jelentős része egyelőre bizonytalan, miközben a Mi Hazánk valamivel több korábbi fideszes választót szólít meg, mint Magyar Péter pártja – ez pedig más ellenzéki stratégiát követelhet Orbán Viktortól, mint egy egyszerű kétpárti visszavágó.
