A Szeretlek Magyarország összefoglalója szerint Schlanger Márton, a Republikon Intézet kutatója úgy véli, Gulyás egy politikailag értelmezhető tiltakozási formát próbált elfogadtatni. A Fidesz képviselői egységesen lemondtak volna parlamenti mandátumukról, ezzel jelezve, hogy nem tekintik legitimnek az új közjogi berendezkedést. Az elemző ezt logikus és kommunikálható manővernek nevezte, de szerinte a frakció jelentős része nem akarta elveszíteni a mandátummal járó fizetést és pozíciót. Ez Schlanger következtetése, nem nyilvánosságra került fideszes jegyzőkönyv – a feltételezés politikai alapját Magyar Péter parlamenti közlése adta.
Magyar azt mondta az Országgyűlésben, hogy információi szerint Gulyás valóban felvetette a mandátumok egységes visszaadását, a Fidesz-frakció azonban leszavazta. A miniszterelnök ezt a volt kormánypárt szétesésének jeleként értelmezte, majd a távozó politikusnak azt üzente: „Ön mától szabad ember.” Magyar nem ismertette, kitől származott az értesülése, és nyilvános dokumentummal sem támasztotta alá a belső szavazás megtörténtét. Állítása ezért sajtóetikailag nem kezelhető bizonyított tényként – különösen azért, mert Gulyás később másként írta le a frakcióülésen történteket.
Gulyás Gergely lemondása előtt több tiltakozási forma is szóba került
Gulyás az ATV Egyenes Beszéd című műsorában azt mondta, a frakció a tiltakozás különböző lehetőségeiről tárgyalt, de a mandátumok visszaadásáról nem szavazott. Ez nem feltétlenül zárja ki, hogy valaki felvetette az ötletet, azt azonban cáfolja, hogy a képviselőcsoport formális voksoláson elutasította volna Gulyás tervét. A különbség lényeges: egy megvitatott, majd félretett javaslat nem ugyanazt jelenti a frakcióvezető tekintélyére nézve, mint egy szavazáson elszenvedett vereség. Schlanger elmélete ezért lehetséges értelmezés marad, amelyet csak a frakcióülés résztvevőinek egybehangzó beszámolói erősíthetnének meg.
A távozó frakcióvezető hivatalosan két okkal magyarázta döntését. Lemondását tiltakozásnak szánta az Alaptörvény 17. módosítása ellen, amely megszünteti Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatását, valamint 12 évben korlátozza a parlamenti képviselőként eltölthető időt. Gulyásra ez a korlát személyesen is vonatkozik, ezért úgy érvelt, a legnagyobb ellenzéki frakciót olyan politikusnak kell vezetnie, aki a következő választáson még elindulhat. A döntés időzítése azonban teret nyitott a belső konfliktusról szóló találgatásoknak – főként azért, mert a párt kommunikációja sem mutatott teljes felkészültséget.
A Fidesz kommunikációs zavara erősítette a belső konfliktus gyanúját
Gulyás azt mondta, már pénteken tájékoztatta Orbán Viktort lemondási szándékáról, a pártelnök pedig tudomásul vette a döntést. Havasi Bertalan kommunikációs igazgató ezzel szemben a sajtóból értesült a bejelentésről, amelyet „megdöbbenéssel és erős ellenérzésekkel” fogadott. Ez nem bizonyítja, hogy Gulyás megbukott a frakcióban, de arra utal, hogy a döntést a Fidesz szűk körben kezelte, vagy a belső tájékoztatás nem működött megfelelően. A párt számára most az utód kiválasztása mutathatja meg, melyik frakcióbeli irány került fölénybe.
Kapcsolódó cikk
Schlanger Szűcs Gábort és Szentkirályi Alexandrát említette lehetséges jelöltként, Gulyás azonban utóbbi kinevezését kizárta. Az elemző szerint olyan új képviselő kerülhet a posztra, aki a többséggel együtt meg akarja őrizni a parlamenti pozícióhoz kapcsolódó előnyöket; ez szintén értelmezés, nem ismert fideszes döntés. A Contextus Gulyás Gergely lemondásának közvetlen előzményét feldolgozó cikkében bemutatta, hogyan reagált Orbán Viktor, és miért zárta ki Gulyás Szentkirályit az utódjelöltek közül. Az új vezető személye azt is megmutathatja, folytatódik-e a parlamenti bojkott.
„Nem kívánok asszisztálni a demokratikus jogállam végéhez” – indokolta távozását Gulyás Gergely.
Schlanger szerint a teljes parlamenti kivonulás kényszerpálya lehet a Fidesz számára, mert a frakció nem talál hatékony fogást a kétharmados Tiszán, miközben az országgyűlési szereplése tovább ronthatja politikai helyzetét. A bojkott azonban feladná az ellenzék egyik legfontosabb nyilvános fórumát, és a mandátumok megtartása mellett nehezen tartható fenn korlátlan ideig. Gulyás utódjának első stratégiai döntése ezért nem pusztán az lesz, hogyan vezesse a képviselőcsoportot, hanem az is, mikor térjen vissza a Fidesz a parlamenti munkához. Ha a frakció rövidesen ismét beül az ülésterembe, az a radikális tiltakozási terv vereségét valószínűsítheti; ha távol marad, Schlanger elméletének politikai tétje tovább nő.