Az Utódlás szereplői is pozíciókért küzdenek, miközben tudják: a tisztség és a tényleges hatalom nem feltétlenül ugyanahhoz az emberhez kerül. A Fidesz frakcióvezető-választásának ezért nemcsak az a kérdése, Bóka János megkapja-e a posztot, hanem az is, hogy kap-e hozzá önálló politikai mozgásteret.
Miről szól az eredeti hír?
A 24.hu cikke szerint július 21-re, kedd délutánra rendkívüli frakcióülést hívtak össze a Fidesznél. A képviselőcsoport rendszerint a parlamenti hetek hétfőjén tanácskozik, ezért a plusz ülés alapján több képviselő arra számít, hogy ekkor választhatják meg Gulyás Gergely utódját.
Gulyás az Alaptörvény 17. módosítása miatt mondott le a frakcióvezetésről. A változás értelmében nem indulhat újra országgyűlési képviselőként, aki legalább tizenkét évig viselte a tisztséget, vagy három választáson mandátumot szerzett. Gulyás ezért olyan utódot szeretne, aki 2030-ban is jelölt lehet.
A legnagyobb ellenzéki frakciónak nem lehet olyan vezetője, aki nem indulhat a következő választásokon
– indokolta lemondását Gulyás Gergely.
Távozása állítólag a frakció tagjait és Havasi Bertalan kommunikációs igazgatót is meglepte. Gulyás ugyanakkor később elmondta, hogy már megnevezte a képviselőcsoport előtt azt a politikust, akit szívesen látna utódjaként. A 24.hu és a Népszava információi szerint Bóka Jánosról van szó.
A döntés mégsem született meg azonnal. Havasi először arról beszélt, hogy megvárják Orbán Viktor hazatérését az Egyesült Államokból, ahol a labdarúgó-világbajnokság utolsó mérkőzéseit nézi meg. A döntőt július 19-én rendezik, így Orbán a keddi tanácskozásra már visszaérhet.
A jelenlegi menetrend szerint a párt vezető testülete előbb kiválaszthatja a jelöltet, majd a frakció megválaszthatja vezetőjét. Papíron tehát szabályos, többszereplős döntés készül. Az időzítés azonban azt mutatja, hogy Orbán részvétele nélkül egyik testület sem akarja lezárni a kérdést.
A Fidesznek új vezető kell, de nem feltétlenül új hatalmi központ
Az Utódlásban Logan Roy környezetében folyamatosan ülésezik az igazgatótanács, készülnek a vezetői tervek, és egymást követik a lehetséges utódok. A formális vállalati rend mégsem oldja meg a hatalomátadás problémáját, mert minden szereplő azt próbálja kitalálni, kit támogat valójában Logan.
Kapcsolódó cikk
Molnár Áron Gulyás Gergelynek: „Gratulálok, Gergő! Sokáig bírtad gerinc nélkül, talpon”
A Fideszben sem az a szokatlan, hogy a pártelnöknek véleménye van a frakcióvezetőről. Egy párt legfontosabb parlamenti tisztségéről van szó, így Orbán bevonása természetes. A helyzet attól válik beszédessé, hogy már van leköszönő vezető által támogatott jelölt, a frakció jelentős része is mögötte állhat, a döntést mégis a külföldön tartózkodó pártelnök visszatéréséhez igazítják.
Ez azt jelzi, hogy a frakcióvezetői szék önmagában nem hoz létre önálló hatalmi központot. Ahogy az Utódlásban sem feltétlenül az irányít, akinek az ajtajára kiírják a megfelelő tisztséget, úgy a Fidesz új frakcióvezetőjének tényleges erejét sem pusztán a szavazás eredménye határozza meg. Az lesz a döntő, milyen kérdésekben beszélhet saját hangon, és mikor kell Orbán jóváhagyására várnia.
Az alkotmánymódosítás kiürítette a régi szereplők kispadját
Gulyás feltétele jelentősen leszűkíti az utódok körét. A Fidesz legismertebb parlamenti politikusai közül Lázár János, Kocsis Máté, Pócs János és több régi képviselő sem indulhatna 2030-ban. Szijjártó Péter pedig időközben lemondott mandátumáról, hogy a BYD-nál vállaljon munkát.
A Telex számítása szerint a 44 tagú frakcióból elméletben csak 19 politikus felelt meg annak a feltételnek, hogy a következő választáson is elindulhasson. A lehetséges jelöltek között Bóka János mellett Szentkirályi Alexandra, Takács Péter, Panyi Miklós és több parlamenti újonc neve is szerepelt – írta meg a Telex.
Ez az Utódlás egyik visszatérő helyzetét idézi: amikor a nyilvánvaló örökösök sorra kiesnek, nem feltétlenül a legnagyobb politikai súlyú szereplő kerül előre. Az lehet esélyes, aki megfelel a pillanatnyi feltételeknek, elfogadható a döntéshozó számára, és képes működtetni a szervezetet anélkül, hogy rivális hatalmi központtá válna.
Bóka János esetében mindez még csak értelmezési lehetőség, nem bizonyított szereposztás.
Az azonban már látszik, hogy jelöltségét részben nem a frakción belüli hosszú építkezés, hanem éppen rövid parlamenti múltja teszi lehetővé.
Bóka János egyszerre lehet új arc és a régi rendszer embere
Bóka János csak egy parlamenti ciklust töltött ki, ezért nem érinti a mandátumkorlátozás. Politikai újoncnak mégsem nevezhető: 2023 és 2026 között európai uniós ügyekért felelős miniszter volt, előtte államtitkárként és miniszterelnöki megbízottként dolgozott.
Jogászi, egyetemi és uniós háttere alkalmassá teheti arra, hogy rendezettebb, kevésbé indulatos arcot adjon az ellenzékbe került Fidesznek. A pártnak a kormányváltás után már nem minisztériumokat kell irányítania, hanem parlamenti vitákban kell támadnia a Tisza döntéseit, alternatívát mutatnia és összetartania saját képviselőit.
Bóka János pályája ugyanakkor nem a Fidesz hagyományos utánpótlási rendszeréből indult. Szent-Iványi István SZDSZ-es európai parlamenti képviselő munkatársa volt, majd 2009-ben az SZDSZ EP-listáján is szerepelt. Később az Orbán-kormány uniós apparátusában emelkedett miniszteri posztig – írta meg a HVG.
Éppen ezért alkalmas lehet az arculatváltásra: kötődik az Orbán-kormányhoz, de nem tartozik a Fidesz harminc éve parlamentben ülő alapgenerációjához. A kérdés az, hogy ez a köztes helyzet nagyobb szabadságot ad-e neki, vagy éppen azért teszi biztonságos jelöltté, mert nincs mögötte önálló pártbeli hatalmi bázis.
Az Utódlás végén sem az örököl, aki a legtovább készült rá
Az Utódlás végső vezetőválasztása azért fontos ehhez a történethez, mert különválasztja a címet, a tulajdont és a tényleges döntési jogot. A vezérigazgatói székbe végül nem az kerül, aki családi alapon a leginkább jogosultnak érzi magát az örökségre. Olyan vezetőt választanak, aki megfelel a szervezet új erőviszonyainak, miközben a valódi tulajdonosi hatalom máshol marad.
Bóka lehetséges megválasztása sem feltétlenül jelent fideszes generációváltást. Ehhez nem elég, hogy fiatalabb és újraválasztható a régi vezetőknél. Az is szükséges lenne, hogy a frakció saját politikai stratégiát, hangot és döntési képességet kapjon.
Kapcsolódó cikk
A Fidesz 16 év kormányzás után került ellenzékbe, ezért a frakcióvezetői poszt most fontosabb lehet, mint korábban. A parlamenti képviselőcsoport válhatna a párt újjáépítésének egyik központjává. Ha azonban még a vezető kiválasztása is Orbán személyes jelenlétéhez kötődik, Bóka kinevezése inkább személycsere lesz, mint hatalomátadás.
Az Utódlás felől nézve ezért nem az a legfontosabb, hogy Bóka János megkapja-e a frakcióvezetői címet. Hanem az, hogy a székhez döntési jog is jár-e – vagy csak egy új ember ül majd bele, miközben a Fidesz tényleges vezetési rendje változatlan marad.