Kapcsolódó cikk
Mészáros Lőrinc és Tiborcz István balatoni terjeszkedéséről külön fejezet szól a könyvben. Dezső szerint a NER környezete elsősorban hatalmi pozíciójával élt vissza – nem kellett megfélemlítés, mert annyi pénzt kaptak, amivel erőt tudtak mutatni és uralni tudták a piacokat. Házilag írt törvényekkel, visszautasíthatatlan ajánlatokkal terjeszkedtek – és sikeresen, mert a Balaton jelentős részét meg tudták szerezni.
Maffia vagy nem maffia?
Dezső András nem kerüli el a kényes kérdést: jogos-e a „maffiakormány” kifejezés? Válasza árnyalt, de határozott. „Ízlés kérdése, hogy ezt minek nevezzük” – mondta, hozzátéve, hogy nem öltek meg embereket, ezért szerinte túlzás a klasszikus olasz szervezett bűnözői körökhöz hasonlítani őket. Az erejük nem fizikai agresszióból fakadt. Ugyanakkor a mechanizmus – a piac uralása, az erődemonstráció, a terjeszkedés – ugyanaz volt. A különbség csupán az eszköz: szurony helyett törvény, fenyegetés helyett pénz.
Kapcsolódó cikk
Rogán Antal minisztériuma még utoljára kitömte 80 milliárddal Balásy Gyulát és a haverokat
A könyv emellett az orosz titkosszolgálat 2026-os választási beavatkozási kísérletét is érinti. Dezső szerint a szerbiai bombariadó nem volt véletlen – egyértelműen egy művelet volt, amelynek jelei Oroszország irányába mutatnak. Az, hogy nem volt hatása, más kérdés. „A bomba ott volt” – szögezte le.
Dezső András és a magyar alvilág évtizedei
Dezső András neve összefonódott a magyar szervezett bűnözés és titkosszolgálati világ feltérképezésével. Éveken át írt a 90-es évek nagypályásairól, a rendszerváltás utáni vákuumban megerősödő bűnözői hálózatokról, és arról, hogyan fonódott össze az alvilág a politikai szférával. A mostani könyv ebben a sorban az utolsó, amelyet erről a korszakról ír – saját bevallása szerint váltania kell.
Kapcsolódó cikk
Következő munkája Jozef Roháč börtönnaplója alapján az Aranykéz utcai robbantás és Fenyő János meggyilkolásának történetét dolgozza fel.
Dezső András nem azt mondja, hogy a NER maffia volt – hanem azt, hogy ugyanúgy működött: erővel, pénzzel, pozícióval szerzett meg mindent, amit akart. A Balaton csak az egyik helyszín volt. A módszer az egész országra kiterjedt.
A könyv megjelenése különösen időszerű: az új kormány épp most kezdi feltérképezni, hogy a balatoni és egyéb ingatlanügyek mögött milyen tulajdonosi szerkezetek húzódnak, és hogy a közvagyon visszaszerzése milyen jogi akadályokba ütközik. Dezső András munkája ehhez a folyamathoz ad történeti és szemléleti keretet – kérdés, hogy a politika képes lesz-e arra, amire az alvilág egykor igen: ténylegesen visszavenni, amit elveszítettünk.
Kapcsolódó cikk