Az Országgyűlés Hivatala július 24-én közölte: Divinyi Zsomborral nem kötött megállapodást a főigazgatói feladatokról, ezért kinevezésére sem került sor. A revizor című dráma hivatalnokai által tekintéllyel felruházott, valójában kinevezetlen Khlestakov alakján keresztül értelmezzük, hogyan válhatott egy nyilvános jelölés majdnem kész ténynek látszó üggyé, és ezzel adunk kontextust a hírnek. A fordulatnál éppen az maradt homályban, miért szakadt meg a folyamat.

A hivatalvezetői poszt nem pusztán adminisztratív állás: az Országgyűlés Hivatala szervezeti, működtetési és döntés-előkészítési feladatokat lát el. Ezért is kapcsolódik az ügyhöz az új köztársasági elnök kiválasztásáról szóló parlamenti bejelentés: a nyilvánosság számára a jelölés könnyen összecsúszhat a tényleges jogi döntéssel, holott a kettő nem ugyanaz.

Miről szól az eredeti hír?

Forsthoffer Ágnes házelnök július 2-án jelentette be, hogy a főigazgatói posztra kiírt pályázat 94 jelentkezője közül Divinyit jelöli. A közlés szerint a többkörös kiválasztást független HR-szakértők segítették, a jelölt pedig várhatóan július 15-én kezdte volna a hivatalvezetői munkát.

Július 24-én Hadházy Ákos Facebook-bejegyzésben bírálta Divinyi korábbi pályáját; ez állítás, nem hatósági vagy bírósági megállapítás. Magyar Péter ez alatt azt írta, tudomása szerint Divinyi nem került állományba, és szerinte nem is fog. Forsthoffer később a tényeket mellőző, botránykeltésre alkalmas közösségimédia-posztokat bírálta, de a döntés okát nem részletezte.

Khlestakovnak elég volt a látszat, Divinyinél a jogi aktus hiányzott

Gogolnál Khlestakov nem azért lesz rettegett revizor, mert megkapta a tisztséget, hanem mert a város vezetői annak nézik. A hatalom itt nem az okiratból, hanem a köré szervezett félelemből és alkalmazkodásból születik meg. Divinyi esetében természetesen nincs szó azonos helyzetről: a párhuzam csak arra világít rá, milyen gyorsan adhat tekintélyt egy hivatalosnak hangzó bejelentés.

Az ügy végül egyetlen formális mondatban zárult le: az Országgyűlés sajtóirodájának az MTI-hez eljuttatott válaszát közlő 24.hu-beszámoló szerint nem született megállapodás, és kinevezés sem történt. A revizorok világában a szerepet a hit teremti meg; a parlamenti hivatalban viszont végül az döntött, ami nem történt meg.