Fürcht Pál főügyész lemondása komoly törésvonalakat hozott a felszínre a hagyományosan erősen hierarchikus ügyészségi szervezetben. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vezetőjének távozása ráirányította a figyelmet az ukrán aranykonvoj ügyében alkalmazott vitatott jogi megoldásokra, amelyek a terrorelhárítás vezetőjéig, sőt akár a korábbi Orbán-kormány legfelsőbb szintjéig is elérhetnek a nyomozás során.
A főügyészség eddig a legnagyobb botrányokat kezelte. A KNYF asztalán feküdt a Völner–Schadl-ügy és a Magyar Nemzeti Bank alapítványi vagyonának esete is, amelyek a tavaszi ukrán pénzszállítók elleni kampányhajrás akcióval együtt rendkívül érzékeny politikai aktáknak számítottak. A belső feszültségek kiszivárgása a jogi függetlenség látszatát is megkérdőjelezi az intézményben.
A lemondás azonnali lavinát indíthat el. A jogellenes fogva tartás gyanúja miatt indult büntetőeljárás akár a bebetonozott legfőbb ügyész, Nagy Gábor Bálint 9 éves pozícióját is megingathatja a közeljövőben. A felelősségre vonás láncolata a TEK-től egészen a politikai döntéshozókig érhet el az akták alapján.
Fürcht Pál a titkosszolgálatok túlzott szerepvállalását nehezményezte a háttérben
A hivatalos indoklás pusztán szakmai vitáról szól. A Legfőbb Ügyészség közleménye szerint a lemondás oka a potenciális gyanúsítottak kihallgatási sorrendjével kapcsolatos nyomozástaktikai nézeteltérés volt a KNYF és a szakfőosztály között. A szakmai körökben a magyarázatot teljesen életszerűtlennek minősítették az eset súlyához képest.
A valódi ok a jogkörök átlépésében keresendő. A lemondott vezető az információk szerint élesen kritizálta, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) munkatársai a felderítésen túl a pénzmosás gyanújával indított nyomozati szakaszban is illegálisan aktív szerepet vállaltak. A NAV emberei már csak a bilincsben és csuklyában tartott tanúk titkosszolgálati kihallgatása után léphettek színre az akcióban.
Nagy Gábor Bálint pozícióját a belső elégedetlenség is fenyegeti a szervezetben
Az eljárás alapvető jogi hiányosságokkal küzdött. A feljelentésből egyáltalán nem derült ki a pénzmosás gyanúját megalapozó alapbűncselekmény, és a titkosszolgálat az ügyészségi elvárások ellenére sem adta át a beavatkozást igazoló pontos információkat az eljáró hatóságoknak. Ha az akció megalapozatlan volt, a jogtalan fogvatartás felelőseinek a felkutatása elkerülhetetlenné válik a nyomozók számára.
Kapcsolódó cikk
„Kész tények elé állítottak minket!” – A Legfőbb Ügyészség illegális ukrán aranykonvoj-akciója kiszivárgott
A Legfőbb Ügyészség a NAV friss jelentése szerint súlyos törvénysértést követhetett el az ukrán pénzszállítók ügyében. A dokumentum komoly hibákat állapított meg.
A gyanú a terrorelhárítás volt vezetőjére irányulhat. Ha az AH és az ügyészség elhárítja a felelősséget, Hajdu János és a mögötte álló politikai irányítók is a nyomozás fókuszába kerülhetnek a kihallgatások során. Fürcht június 8-i lemondása után több főügyész is besorolt a távozó vezető mögé a hierarchiában.
A Legfőbb Ügyészség a belső konfliktusok miatt végül közvetlenül instruálta a Fővárosi Nyomozó Ügyészség vezetőjét, hogy a munkája során hagyja figyelmen kívül a titkosszolgálatok érintettségét a jogellenes fogvatartás kérdésében.
A rendszer politikai elköteleződése egyértelművé vált. Magyar Péter miniszterelnök korábban egyértelműen a legfőbb ügyész távozását várta, miközben a parlament egy 2024-es fideszes törvénymódosításnak köszönhetően már az ügyészi szervezeten kívülről is választhat majd új vezetőt a köztársasági elnök javaslatára. A Sulyok Tamás által jelölt utód személye dönti majd el a szervezet jövőbeli politikai irányultságát a Tisza Párt alatt.
Kapcsolódó cikk
„Egy Matolcsy Ádám is börtönbe kerülhet” – a legfőbb ügyész most megüzente a vagyonkimentőknek, hogy a Dubajba vitt Ferrari sem marad meg
Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész most üzent azoknak, akik vagyonukat Dubajba menekítették: „Nincsen tökéletes bűncselekmény, és nincsen tökéletes elrejtőzés” – és a Dubajba vitt Ferrarit is „meg fogják oldani.”
