A politikus abból, hogy május 7. óta nem érkezett ilyen indítvány, arra következtet, hogy nincs ellene elegendő adat. Ügyvédje, Tóth M. Gábor ezért nyújtotta be az észrevételt. Az NKA-támogatások ügyében korábban felmerült szerződések és döntések körüli vita is azt mutatta, milyen gyorsan válhat a nyomozás mellett politikai üggyé egy pénzosztási rendszer: erről szólt a Tarr Zoltán által elutasított háttéralku körüli Contextus-cikk is.
A volt miniszter a mentelmi jogból vezet le következtetést
Hankó közleménye szerint nem akar elszökni, nem akadályozza a hatóság munkáját, és együttműködik az eljárásban. Azt is állítja, hogy bűnismétlésre nincs lehetősége. Érvelésének központja azonban a mentelmi joga: szerinte ha a hatóságnak vele szemben olyan adata lenne, amely gyanúsítotti kihallgatást vagy kényszerintézkedést alapozna meg, kezdeményeznie kellett volna a felfüggesztését.
Amikor a közvélemény már döntene, az iratok még nem
A vád egyik kulcsjelenetében Kathryn Murphy nem azt vitatja, hogy súlyos sérelem történt Sarah Tobias-szal. Azt mérlegeli, mit lehet a tárgyalóteremben bizonyítani, milyen kérdésekkel fogják támadni a vallomást, és mi marad meg abból, amit a kívülállók már kész ítéletként kezelnek. Az alku ajánlata ezért felháborítóan kevésnek tűnik a sértett számára, az ügyész szemében viszont a bizonyítás kockázatának következménye.
Kapcsolódó cikk
Hankó most ugyanezt a választóvonalat húzza meg saját ügyében: a róla és volt munkatársairól szóló nyilvános állításokat elválasztaná attól, hogy teljesülnek-e a letartóztatás konkrét jogi feltételei. A 24.hu beszámolója szerint közleményében azt is politikai célzatú nyomásgyakorlásnak nevezte, hogy szerinte egyes megszólalások már előre eldöntöttként kezelték a letartóztatását. Az ügyészség álláspontját a közlemény nem ismerteti. Így egyelőre az a kérdés marad az asztalon, amely Murphy előtt is ott fekszik: a hangos vádakból mi áll meg akkor, amikor már csak az iratok beszélhetnek.