A szám önmagában azért beszédes, mert a nem nyilvános határozatok között nem kizárólag a szűken vett államtitkok szerepelnek. Az Orbán Viktor Tusnádfürdőn hirdetett ellenállási politikájáról szóló korábbi történet után ezúttal nem egy beszéd, hanem a kormányzati döntések láthatósága rajzolja ki, mennyi maradt kívül a nyilvános elszámoltathatóság keretén.
Három számsor, háromféle zártság
A 107 határozatból 70 a kétezres, 11 a háromezres, 26 pedig a négyezres sorozatba tartozott. A kétezres döntések nem minősített iratok, mégsem teszik közzé őket; tipikusan a kormány alá rendelt szerveknek adnak feladatot. A négyezres határozatok jellemzően belső munkaszervezési kérdésekről szólnak. A háromezres kategória viszont minősített adatot tartalmaz, ezért címük és tartalmuk is szűk körben marad.
A minősítés időtartama tíz, húsz vagy harminc év lehet, a legmagasabb fokozatnál pedig meghosszabbításokkal akár kilencven évig is tarthat. Ez nem azt jelenti, hogy minden elzárt döntés visszaélést takar. Azt viszont igen, hogy a 107 ügy tartalmáról a nyilvánosság nem a Magyar Közlönyből értesülhet, hanem legfeljebb későbbi adatigénylésekből, perekből vagy egyedi nyilvánosságra hozatalból.
Amikor a papír létezik, de az olvasója nincs
A Hivatali titkok kulcsjelenetében az újság szerkesztőségében egy automatikus helyesírás-ellenőrzés megváltoztatja a kiszivárogtatott memorandum egyik amerikai írásmódú szavát. A hiba majdnem elegendő ahhoz, hogy a nyilvánosság hamisítványnak tekintse a valódi iratot. A film mechanizmusa nem az, hogy minden titkos dokumentum gyanús, hanem az, hogy a dokumentum csak akkor korlátozhatja a hatalmat, ha egyáltalán hozzáférhető, és a tartalma ellenőrizhető marad.
Kapcsolódó cikk
"Mi van elrejtve a Budapest-Belgrád aktáiban?" – Vitézy feloldaná a beruházás titkosítását
A most közölt adatoknál éppen ez a hiányzó láncszem. A Miniszterelnökség adatai alapján ismertetett bontás szerint az új kabinet hivatalba lépése óta még nem született háromezres, minősített határozat, miközben egy kétezres és hét négyezres döntést hoztak. A rövidebb időszak miatt ez nem közvetlen mérleg, de a különbség megmutatja: a kérdés nem csupán az, hány irat készül, hanem az is, hányról tudhatja meg bárki, mi áll benne.
A filmben egyetlen betű majdnem eltünteti a memorandum bizonyító erejét. A Közlönyön kívül maradt határozatoknál már maga a lezárt aktaborító teremti meg ugyanezt a távolságot.