Eszköz 1
Eszköz 1
Youtube Facebook-f Instagram
Huth Gergely alkalmatlannak nevezte Sulyok Tamást, miután a távozó köztársasági elnök aláírta a saját megbízatásának megszűnését is kimondó 17. alaptörvény-módosítást. A Pesti Srácok volt főszerkesztője árulásként értékelte a döntést, Sulyok viszont azt állította, jogsértés nélkül nem tagadhatta meg az aláírást – a konfliktus ezért nemcsak az államfő személyéről, hanem alkotmányos mozgásterének értelmezéséről is szól.

„Sulyok Tamás sajnos tényleg alkalmatlan volt a posztjára” – írta Huth a Facebookon. A 24.hu által idézett bejegyzés szerint az államfő „elárulta a józan, egyelőre kisebbséget”, megalázta Magyarországot, majd „elfutott, mint egy nyúl”. Ezek Huth politikai minősítései, nem Sulyok alkalmasságát objektíven megállapító tények. A támadás ráadásul visszamenőleg értékeli át az elnök működését: közvetlen kiváltó oka nem korábbi döntéseinek összessége, hanem az alkotmánymódosítás szombati aláírása volt.

Huth bejegyzése a volt kormányoldal saját táborán belüli feszültséget is láthatóvá teszi. A Fidesz korábban Sulyok eltávolítását a jogállamiság elleni támadásnak nevezte, az államfő viszont nem vállalta az aláírás megtagadásával járó nyílt alkotmányos konfliktust. Emiatt egyszerre került a Tisza korábbi bírálatainak és a radikálisabb jobboldal csalódottságának célkeresztjébe. A vita döntő kérdése most az, valóban „elfutás” volt-e az aláírás, vagy a köztársasági elnöki hatáskörökből következő kényszerű jogi lépés.

Huth Gergely árulást látott abban, amit Sulyok kötelességnek nevezett

Sulyok videóüzenetében azt mondta, két út állt előtte: aláírja a szabályosan elfogadott módosítást, vagy megtagadja ezt, és ezzel maga követ el jogsértést. Úgy érvelt, az Országgyűlésnek nem küldhette vissza a szöveget politikai megfontolásból, az Alkotmánybíróságtól pedig tartalmi felülvizsgálatot nem kérhetett. Ez utóbbi állítás lényegében helytálló: az Alkotmánybíróság alkotmánymódosításnál csak az elfogadás és kihirdetés eljárási követelményeit vizsgálhatja, magát a tartalmat nem mérheti az Alaptörvényhez.

Az államfő elméletileg kérhetett volna eljárási kontrollt, ha az elfogadás szabályosságával kapcsolatban aggályt azonosít. Sulyok azonban úgy értékelte, hogy a módosítást törvényes eljárásban fogadták el, így ilyen kifogásra sem látott alapot. Ebből következően a „nulla mozgástér” nem általános alkotmányjogi állítás: arra az esetre igaz, ha nincs megalapozott eljárási kifogás, tartalmi kontrollra pedig valóban nincs lehetőség. A Contextus Sulyok Tamás döntési lehetőségeit bemutató cikke közvetlenül ugyanezt az alkotmányos dilemmát dolgozta fel az aláírás előtt.

Sulyok Tamás aláírt, de nem értett egyet a módosítással

Sulyok az aláírást nem politikai támogatásként, hanem elnöki kötelezettsége teljesítéseként mutatta be. Közölte, hogy a módosítást a politikai hatalommal való visszaélésnek és a rendszerváltás óta működő demokratikus jogállam törésének tartja. Aláírásával mégis lehetővé tette a kihirdetést, amelynek nyomán július 20-tól megszűnik a megbízatása, jogköreit pedig az új elnök megválasztásáig Forsthoffer Ágnes házelnök gyakorolja. A gesztus így egyszerre jelentett intézményi engedelmességet és erős politikai tiltakozást.

Kapcsolódó cikk

Huth ezzel szemben azt várta volna, hogy Sulyok a jogi következmények ellenére tagadja meg az együttműködést. Ez politikailag látványos ellenállás lett volna, alkotmányos eredménye azonban bizonytalan: a parlamenti többség megfosztási eljárást indíthatott volna, miközben az államfő maga is támadhatóvá válik kötelessége megszegése miatt. Huth nem fejtette ki, milyen jogszerű és eredményes alternatívát látott volna, ezért bírálata elsősorban erkölcsi bátorságot kér számon. Sulyok utolsó elnöki határozata azonban éppen az ilyen személyes megbélyegzéseket állította tágabb összefüggésbe.
Sulyok Tamás utolsó elnöki határozatában azt írta, hogy a választás óta a közbeszédet verbális abúzus, erőszakos fenyegetés és a közszereplők emberi méltóságának korlátlan megalázása uralja.
Huth „áruló” és „nyúl” minősítése így akaratlanul is példát szolgáltat arra a politikai kommunikációra, amelyet a távozó elnök kifogásolt. A vita ettől még nem dönti el, Sulyok jól töltötte-e be tisztségét, de megmutatja, mennyire eltérő elvárások terhelték: az egyik oldal önállóbb fellépést, a másik alkotmányellenes ellenállást követelt tőle. A következő államfő kiválasztásánál ezért nemcsak a pártfüggetlen múlt lesz fontos, hanem annak előzetes tisztázása is, mit várnak tőle, amikor a politikai lojalitás és az alkotmányos kötelesség összeütközik.

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet

Magyar Péter parlamenti beszéde az új köztársasági elnökről és Szijjártó Péter BYD-ügyeinek vizsgálatáról

Magyar Péter két nagy bejelentést tett a Parlamentben: „Egy hosszú, dicstelen korszak lezárult”

Magyar Péter parlamenti beszéde egyszerre szólt az Orbán-korszak lezárásáról, az új köztársasági elnök kiválasztásáról és Szijjártó Péter BYD-hez kapcsolódó döntéseinek vizsgálatáról. A miniszterelnök szerint olyan történelmi pillanathoz érkezett az ország, amikor már nem az a kérdés, ki melyik politikai oldalhoz tartozik, hanem az, képes-e a közös magyar érdeket szolgálni.

Magyar Péter videóban jelentette be öt adónem eltörlését és a szennyező vállalatok terheinek emelését

Fontos bejelentést tett a Tisza: Magyar Péter eltörölne 5 adónemet, és bezárja a milliárdos vagyonok adózási kiskapuit

Öt adónem eltörléséről döntött a Tisza-kormány, miközben szigorítja a vagyonkezelők, a globális nagyvállalatok és a környezetszennyező cégek adózását. Magyar Péter bejelentése első pillantásra egyszerű adócsökkentésnek tűnhet, a csomag valódi iránya azonban az, hogy a kisebb, alig használt terheket megszüntetik, a nagy vagyonoknál és vállalatoknál pedig bezárják a kedvező kiskapukat.

Magyar Péter parlamenti pulpitusa, amelyen az 1912-es Tisza István elleni merénylet lövésnyoma látható

Magyar Péter sötét titkot osztott meg: „Azt tudtátok, hogy van egy lövésnyom a parlamenti ülésteremben a pulpituson?”

Magyar Péter parlamenti pulpitusa egy több mint százéves merénylet látható emlékét őrzi: azon a helyen, ahol a miniszterelnök napirend előtti felszólalásait kezdi, máig ott van egy golyó nyoma. Magyar szerint a sérülés története gyakran eszébe jut, amikor felsétál a pulpitushoz – innen bontotta ki gondolatait a magyar parlamentarizmus múltjáról és lehetséges jövőjéről.

Fekete-Győr András, aki bírálta Polgár Judit gyorsított köztársasági elnöki felkérését

Fekete-Győr András közbelépett Polgár Judit köztársasági elnöki kinevezése kapcsán

Polgár Judit köztársasági elnöki felkérése mögött széles társadalmi egységet ígért Magyar Péter, Fekete-Győr András szerint azonban a folyamat már azelőtt eldőlni látszik, hogy a valódi egyeztetés elkezdődhetett volna. A Momentum alapítója nem a sakknagymester személyét kifogásolja: azt kérdezi, miért kellett kevesebb mint 24 óra alatt szinte eredményt hirdetni.

Orbán János Dénes visszavásárlási ajánlatára reagáló Tarr Zoltán

Orbán János Dénes visszavásárolná műveit, Tarr Zoltán azonban nem akar „háttéralkut”

Orbán János Dénes visszavásárlási ajánlatára Tarr Zoltán azzal válaszolt, hogy a kormány nem köt „háttéralkut”, és a KMTG százmilliós szerződéseinek ügyét már a hatóságokra bízták. Az író kezdeményezése pénzügyileg még visszafordíthatná a művek felhasználási jogainak átruházását, de önmagában nem szüntetné meg a feljelentést, és nem válaszolja meg, hogyan állapították meg a 422,9 millió forintos vételárat.

Kapitány István Shell-részvényei miatt támadott gazdasági miniszter

Kapitány István Shell-részvényeinek eladását követeli a Fidesz, de a 900 milliós nyereséget nem vezette le

Kapitány István Shell-részvényei miatt indított támadást a Fidesz a gazdasági és energetikai miniszter ellen, akitől a befektetés eladását és a benzinárstop visszaállítását követeli. Az ellenzéki párt 900 millió forintos nyereséget emleget, miközben a nyilvános vagyonnyilatkozat nem árulja el, pontosan hány Shell-részvény van Kapitány birtokában, így a látványos összeg ellenőrzéséhez hiányzik a legfontosabb adat.

Orbán János Dénes válasza L. Simon László és Ókovács Szilveszter kritikájára

Orbán János Dénes visszaütött a 422 milliós vita után: L. Simont hiteltelennek, az Opera kritikáját tévesnek tartja

Orbán János Dénes válasza személyes konfliktussá élezte a KMTG 422,9 millió forintos jogvásárlásai körül kialakult szakmai vitát: az író L. Simon Lászlót hiteltelennek nevezte, Ókovács Szilveszter kritikájára pedig nézőszámokkal felelt. Egyúttal közölte, hogy kilép a Magyar Művészeti Akadémiából, de a kemény visszavágás továbbra sem tisztázza, milyen módszerrel határozták meg művei százmilliós értékét.

Polt Péter elszámoltatása az Alaptörvény módosítása után

Gajdos László szerint Polt Péternek számot kell adnia – a távozás azonban még nem jelent büntetőjogi felelősséget

Polt Péter elszámoltatását helyezte kilátásba Gajdos László, miután az Alaptörvény 17. módosítása visszaállította az alkotmánybírák 70 éves felső korhatárát. A Tisza Párt minisztere szerint a volt legfőbb ügyésznek hamarosan egy új hivatal előtt kell számot adnia, ám a közjogi mandátum megszűnése és egy esetleges büntetőjogi felelősség megállapítása két külön kérdés – ráadásul Polt távozásának időpontja sem azonnali.

Gyurcsány Ferenc új barátnője társaságában a palotási halfesztiválon

Kiderült, kicsoda Gyurcsány Ferenc barátnője: Halfőző versenyen tűntek fel – közös vidéki életet terveznek

Gyurcsány Ferenc új barátnője, Éva oldalán jelent meg a hétvégén a palotási halfesztiválon, ahol a volt miniszterelnök az ecsegi csapat munkájába is bekapcsolódott. A nyilvános szereplés azért kapott különös figyelmet, mert Gyurcsány politikai visszavonulása és Dobrev Klárával közösen bejelentett válása után először mutatkozott ilyen egyértelműen új párjával, miközben a helyszínen közös vidéki terveikről is beszéltek.

A Honvédség vízosztás Pride idején, amikor rendkívüli hőség érte el Budapestet

Novák Előd szerint titokban támogatták a Pride-ot – a videó még nem árulja el, ki és mennyi vizet rendelt oda

A Honvédség vízosztás Pride idején végzett állítólagos feladata miatt Novák Előd írásbeli kérdéssel fordult Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszterhez. A Mi Hazánk képviselője arra vár választ, miért kaphatott vizet a rendkívüli hőségben megtartott felvonulás, miközben a Családi Büszkeség Menetének szervezőjét korábban azzal utasították el, hogy nincs támogatásra fordítható készlet – a két döntés körülményei azonban még nem hasonlíthatók össze teljesen.

Görög Márta igazságügyi miniszter a kekvák átalakítása és az állami vagyon visszavétele kapcsán

Görög Márta elárulta, hogyan bontanák le a kekvarendszert – a magánvagyont nem venné el az állam

A kekvák átalakítása során kizárólag az eredetileg állami tulajdonból származó vagyon kerülne vissza az államhoz, a más szereplők által bevitt javakat pedig elkülönítenék és visszaadnák korábbi tulajdonosuknak. Görög Márta igazságügyi miniszter két külön határidőt ismertetett: a nem egyetemi alapítványok átalakítása már 2026. augusztus 31-ig lezárulhat, az alapítványi egyetemek viszont 2027. augusztus 1-jéig kapnának időt az állami fenntartásra való átállásra.

Szijjártó Péter BYD-vezetőként telefonon egyeztetett Botka László szegedi polgármesterrel

Egy percig beszélt Botka Lászlóval Szijjártó Péter: elmondta, mi köze lesz a BYD szegedi beruházásához

Szijjártó Péter BYD-vezetőként felhívta Botka Lászlót, miután a szegedi polgármester a sajtóból értesült a volt külügyminiszter új állásáról. Szijjártó a rövid beszélgetésben azt mondta, nem foglalkozik közvetlenül a kínai vállalat magyarországi beruházásaival, ugyanakkor segítséget ajánlott a városnak – ez pedig nem oszlatja el teljesen a korábbi kormányzati szerepe és új vállalati pozíciója közötti összeférhetetlenségi kérdéseket.

Magyar Péter az új köztársasági elnök kiválasztásának szempontjairól beszél

Magyar Péter elárulta, milyen államfőt keres a Tisza – pártpolitikai múlt nélküli jelöltet szeretnének Sulyok után

Az új köztársasági elnök Magyar Péter szerint olyan személy lehet, aki pártpolitikai múlt és kötődés nélkül képes képviselni a nemzet egységét. A miniszterelnök pártoktól, civilektől és magánemberektől is vár javaslatokat Sulyok Tamás utódjára, hétfőre pedig összehívta a Tisza elnökségét és parlamenti frakcióját – egyelőre azonban egyetlen konkrét jelöltet sem nevezett meg.

A KinaviX digitális sportolói avatárja, amelynek fejlesztése közel 600 millió forintos állami támogatást kapott

Merkely Béla fia, Merkely Gergő meglepődött, hogy a minisztérium vizsgálódik: Háromszor kaptak állami pénzt, veszélybe került a KinaviX 599 milliója

A KinaviX állami támogatása másfél év alatt három egyedi döntéssel elérte az 599,4 millió forintot, a Tudományos és Technológiai Minisztérium felülvizsgálata azonban szakmailag indokolatlannak és aggályosnak találta a pénzosztást. Merkely Béla fiának résztulajdonában álló céget erről közvetlenül még nem tájékoztatták, miközben a vállalkozás szerint korábbi beszámolóját elfogadták és kiválóra értékelték – a két álláspont közötti ellentmondás így már a projekt jövőjét is érintheti.

A Fidesz–KDNP eredményvárója a 2026-os választás után, amelynek kampányára közel 1,7 milliárd forintot költöttek

Újabb gyomros a Fidesz-szavazóknak: Közel 1,7 milliárd forintba került a Fidesz választási kampánya – az első elszámolás még kevesebbről szólt

A Fidesz 2026-os kampányköltése a módosított elszámolás alapján 1 milliárd 695,6 millió forint volt, vagyis 183,7 millióval több annál, mint amit a pártszövetség első alkalommal közölt. Az állami támogatás összege közben egyetlen forinttal sem változott: a teljes növekedés a választási célra kapott adományoknál jelent meg.

Magyar Péter az alkotmányozási folyamatban 16 évre csökkentené a választási korhatárt

Magyar Péter rendkívüli bejelentést tett: Szavazati jogot adna a 16 éveseknek – az új alkotmányban dőlhet el a kérdés

A választási korhatár 16 évre csökkentését támogatná Magyar Péter az új alkotmány kidolgozása során, így a jelenlegi szabályoknál két évvel korábban kaphatnának szavazati jogot a fiatalok. A miniszterelnök egyelőre személyes álláspontot fogalmazott meg, de a felvetés már előrevetíti, hogy az alkotmányozási folyamat egyik legélesebb társadalmi vitája a választók körének bővítéséről szólhat.

Hadházy Ákos adattörlő kódok Rogán Antal Jászai Gellért

Hadházy Ákos adattörlő kódok: Rogánt és Jászait is „leültetné”

Hadházy Ákos a veglegestorles.hu ügyében tett új bejegyzésében Rogán Antal és Jászai Gellért felelősségre vonását sürgette. A Miniszterelnökség átvilágítása szerint 15 millió adattörlő kódra mintegy 40 milliárd forintot fizettek ki, miközben az iratok alapján olyan tételek is felmerültek, amelyek mögött nem volt valós adattörlési tevékenység.

Rogán Antal kiszállt a Káncz Csaba ellen indított Szőlő utcai rágalmazási ügyből

Meghátrált Rogán Antal a Szőlő utcai ügyből, pedig házkutatást tartottak Káncz Csabánál

Rogán Antal nem kívánja tovább magánvádlóként folytatni a Káncz Csaba újságíró ellen indított rágalmazási eljárást, amely a Szőlő utcai botrány politikusi száláról szóló Facebook-bejegyzés miatt indult. A döntés különösen éles fordulat azok után, hogy Káncznál fegyveres rendőrök tartottak házkutatást, lefoglalták elektronikus eszközeit, majd rabosították és órákon keresztül fogva tartották.

Orbán Viktor a Digitális Polgári Körök rendezvényén, amelyek mögött jelentős leépítés történt

Több milliárd forint után tömeges távozás: ketten maradtak a Fideszt segítő kampánycégnél

A Digitális Polgári Körök leépítése és a Nemzeti Ellenállás Mozgalom szinte teljes kiürülése azt mutatja, hogy gyorsan összezsugorodott a Fidesz választási kampányát segítő szervezeti háttér. Az egyik cégnél 120 alkalmazottból 86-ot elküldtek, a másiknál pedig a korábbi hatvanfős állományból mindössze ketten maradtak – az érintettek mégsem ugyanúgy nevezik azt, ami történt.

Forsthoffer Ágnes az Országgyűlési Őrség átalakításáról és az állomány tagjainak leveleiről beszélt

Kínos leveleket kapott Forsthoffer Ágnes: Választási fenyegetésről írnak, megszűnik az Országgyűlési Őrség

Forsthoffer Ágnes és az Országgyűlési Őrség átalakítása került a parlament honvédelmi és rendvédelmi bizottságának napirendjére, az ülésen azonban az új szervezeti rendnél kellemetlenebb téma is előkerült. A házelnök elárulta, hogy az állomány tagjaitól olyan leveleket kapott, amelyek választások körüli nyomásgyakorlásról, fenyegetésekről és a nőkkel szembeni problémás bánásmódról szóltak.

Osztie Zoltán plébános, aki Magyar Pétert a Sátán eszközének nevezte egy interjúban

Osztie Zoltán szerint Magyar Péter „a Sátán eszköze” – a plébánost Semjén Zsolt hívta a Fidesz tüntetésére

Osztie Zoltán Magyar Pétert „a Sátán eszközének” nevezte, miközben arról beszélt, hogy a katolikus közösségeknek is szerepet kell vállalniuk a Fidesz újjászervezésében. A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia plébánosának kijelentése azért teremt egyházi-politikai konfliktust, mert a főegyházmegye már korábban jelezte: Osztie nem egyházi felhatalmazással szólalt fel a Sándor-palota előtt rendezett fideszes demonstráción.

Hajdu János vallomása az aranykonvoj-ügyben, amelyet az ukrán pénzszállítók ügyvédje bírált

Hajdu János vallomását ízekre szedte az ukrán pénzszállítók ügyvédje – a bilincselés magyarázatát sem fogadja el

Hajdu János vallomása az ukrán pénzszállítók ügyvédje szerint három kulcsponton is ellentmond az aranykonvoj-ügy más nyomozati adatainak. Horváth Lóránt a tanúként vagy gyanúsítottként kezelt ukránok státuszát, az órákon át tartó bilincselés magyarázatát és a NAV-nak történt állítólagos átadást is vitatta, miközben azt is felvetette, hogy a kiszivárogtatás a védekezés összehangolását szolgálhatta.

Kuna Tibor, aki az Orbán-rendszer működéséről és a Mediaworksnek átutalt közel 2 milliárd forintról beszélt

Mindent beismert Kuna Tibor: azt állítja, nyomásra fizetett a Mediaworksnek, a médiacég tagad

Kuna Tibor szerint a félelem tartotta össze az Orbán-rendszert, amelynek szereplőit egy nyakuk köré tekert „acéldróthoz” hasonló eszközzel lehetett engedelmességre kényszeríteni. A NER korábbi kommunikációs vállalkozója azt is állította, hogy kegyvesztetté válása után közel 2 milliárd forintot utalt át előlegként a Mediaworksnek, a médiavállalat azonban visszautasította a nyomásgyakorlásról szóló értelmezést.

Tanács Zoltán a KRÉTA és Neptun feljelentés részleteit ismerteti a kormányszóvivői tájékoztatón

Tanács Zoltán szerint titkos döntésekkel tüntették el a KRÉTA és a Neptun versenytársait, a hatóságokhoz fordultak

A KRÉTA és Neptun feljelentés több mint 100 milliárd forintnyi, 2019 óta teljesített állami kiadást és három stratégiai informatikai rendszer piaci helyzetét érinti. Tanács Zoltán technológiai miniszter szerint titkos döntések, kötelező használat és a szerzői jogok magánkézben történő összpontosítása tette kiszolgáltatottá az államot, de a büntetőjogi felelősség kérdéséről már a nyomozó hatóságoknak kell dönteniük.

Kacsoh Dániel, aki Orbán Viktor rossz kormányzásával magyarázta a Fidesz választási vereségét

Kacsoh Dániel, a Mandiner újságírója bevallotta: Orbán Viktor maga vezette vereségbe a Fideszt – a jobboldali nyilvánosságnak is üzent

Kacsoh Dániel Orbán Viktor rossz kormányzásával magyarázta a Fidesz választási vereségét, ami a Mandiner főszerkesztő-helyettesétől a jobboldali nyilvánosság belső átrendeződésének látványos jele. Az újságíró nemcsak a volt miniszterelnök személyes felelősségét mondta ki, hanem Ábrahám Róbert megszólalásaitól is elhatárolódott – ezzel két érzékeny törésvonalat nyitott meg ugyanabban az interjúban.

Orbán Viktor családjának bányacégei közül a Hahót Tőzeg Kft. félmillió forintos bírságot ka

Nagy a baj: Már Orbán Viktor édesanyjánál és testvérénél vizsgálódnak, Orbán Győzőékre a legnagyobb büntetést szabták ki

Orbán Viktor testvérének bányacégénél jogsértést állapított meg a bányafelügyelet, miután a társaság a hatóság szerint túllépte a 2025-re engedélyezett kitermelési mennyiséget. Az ügy azért kap különös jelentőséget, mert közben egy másik Orbán családi bányavállalkozás, a volt miniszterelnök édesapjának Dolomit Kft.-je is politikai és hatósági figyelem alá került – noha a két történetet jogilag világosan el kell választani egymástól.

Navracsics Tibor a Fidesz jövőjéről és egy új jobboldali közösség lehetőségéről beszél

Navracsics Tibor szerint a Fideszt sokan „bűnözők társaságának” látják – egy évet adott a márka megmentésére

Navracsics Tibor a Fidesz jövőjét már nem pusztán vezetési vagy kommunikációs kérdésként, hanem a teljes politikai márka túlélési problémájaként írta le. A volt miniszter szerint egy éven belül kiderülhet, visszaszerezhető-e a párt hitelessége, miközben az új jobboldali közösséghez való esetleges csatlakozását sem zárta ki egyértelműen.

Orbán János Dénes, aki visszavásárolná műveinek felhasználási jogait a KMTG-től

Nyílt levelet írt Orbán János Dénes Tarr Zoltánnak: visszafordítaná a KMTG százmilliós jogvásárlását

Orbán János Dénes visszavásárolná műveinek felhasználási jogait a KMTG-től, miután a több száz millió forintos szerződések miatt kormányzati vizsgálat és feljelentés indult. A Tarr Zoltánnak címzett nyílt levél politikailag fontos hátralépés, ám abból még nem derül ki, milyen összegért és milyen feltételekkel állítaná helyre az író az eredeti állapotot.

Havasi Bertalan reagál Ferencz Orsolya és Navracsics Tibor nyilatkozataira.

Havasi Bertalan szerint Ferencz Orsolya és Navracsics Tibor osztozik a Fidesszel a politikai felelősségben is

Újabb nyilvános vita bontakozott ki a Fidesz környezetében, miután Ferencz Orsolya és Navracsics Tibor is kritikusan beszélt a párt jelenlegi helyzetéről. A megszólalásokra Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója reagált, hangsúlyozva, hogy mindketten a politikai közösség meghatározó szereplői voltak, ezért a sikerek mellett a felelősség is közös.

Magyar Péter kormánya kétharmados többséggel alakítja át az Orbán-rendszer intézményeit

Financial Times Magyar Péter kormányáról: már bontják az Orbán-rendszert, de közben egy új veszély körvonalazódik

Magyar Péter kormánya néhány hét alatt kezdte felszámolni az Orbán-rendszer legfontosabb intézményi maradványait – írja hosszú magyarországi riportjában a Financial Times. A Tisza kétharmados győzelme után felgyorsult átalakítást azonban ugyanaz a hatalmi helyzet teszi kockázatossá, amely lehetővé teszi a gyors rendszerváltást: alig maradt olyan intézmény, amely korlátozhatná az új miniszterelnököt.

A Budapesti Ügyvédi Kamara közleménye Pócs János és Litresits András ügyében

Litresits Andrást összekötötték a Szőlő utcai üggyel, az ügyvédi kamara szerint ezzel veszélyes határt léptek át

A Budapesti Ügyvédi Kamara határozottan elítélte, hogy Pócs János és Panyi Miklós Litresits András ügyvédi irodája előtt tartott sajtótájékoztatón hozta kapcsolatba a jogászt a Szőlő utcai ügy egyik súlyos bűncselekményével. A kamara szerint a képviselők nem mutattak be bizonyítékot, miközben az ügyvéd korábbi megbízásaiból vezették le, hogy szerepe lehetett Bangó Sándor és Magyar Márton összekapcsolásában.

Róna Péter Magyar Péterről és az Alaptörvény 17. módosításáról fejtette ki véleményét

Róna Péter szerint Magyar Péter először tévedett nagyot – ezt az ígéretet ugyanis nem kérte számon rajta a választó

Róna Péter Magyar Péter első komoly tévedésének tartja, hogy az Alaptörvény 17. módosításában 12 évre korlátozta az országgyűlési képviselők parlamenti pályafutását. A jogász-közgazdász szerint Sulyok Tamás és más közjogi vezetők eltávolítására a Tisza egyértelmű választói felhatalmazást kapott, a cikluskorlát azonban nem szerepelt a kampányban, és éppen ez nyithat utat az önkényesség vádjának.
Facebook Youtube Instagram