A Sándor-palota alkotmányossági és piaci kifogásai

Ahogy korábban beszámoltunk róla, az államfő nemrég a szakmai kamarákról szóló jogszabályt is visszaküldte megfontolásra a törvényhozásnak. Ezúttal Baka András köztársasági elnök nem írta alá a kihirdetésre váró törvényt, hanem az Alkotmánybírósághoz fordult előzetes normakontrollt kérve. A Sándor-palota indoklása szerint a jogszabály elfogadásának körülményei és tartalma egyaránt aggályos.

Az államfői beadvány szerint a törvény rendelkezései alapjogi és jogállamisági aggályokat vetnek fel, valamint a befektetői védelmet érintik hátrányosan. Külön kifogásként jelent meg, hogy a jogalkotás alig több mint egy nap alatt, társadalmi és szakmai egyeztetés nélkül ment végbe.

A Sándor-palota határozottan bírálta, hogy sérülhet a jogbiztonság, a tulajdonhoz való jog, a normavilágosság és a hatékony jogorvoslathoz való jog. A beadvány kiemelte, hogy a gyorsított eljárás nem igazolhatja a garanciális szabályok mellőzését.

A köztársasági elnöki hivatal szerint a beadvány kifejezetten „a zárt körű befektetési alapok alapkezelő-váltásának szabályai, valamint a jelentős részvényesi befolyásszerzés esetén a kisebbségi befektetőket megillető kötelező vételi ajánlat alóli mentesítések miatt” született meg. Ezzel a tőkepiaci alapelvek védelmét helyezték előtérbe.

A törvényt bírálók köre nem merült ki az elnöki hivatalban, hiszen piaci és politikai szereplők is felemelték a hangjukat a változtatásokkal szemben. A gazdasági szereplők a kisbefektetői jogok csorbulására figyelmeztettek.

A Sándor-palota lépése után a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége is ringbe szállt, de nem csak a szakmai szervezetek tiltakoztak. Milyen belső feszültséget hozott a felszínre a törvény kapcsán Palóc André képviselő megszólalása?