A chicagói 3Arts nonprofit szervezet 470+150 ezerdolláros támogatást nyújt a művészek számára
A következő cél, hogy az előadóművészeket is támogathassák.
A következő cél, hogy az előadóművészeket is támogathassák.
Az Egyesült Királyságban három művészeti projekt révén juthat el a klímatudatosság a marginalizált rétegekhez.
Megerősítette a street artist is a munkáját.
A fekete női gondolkodók szellemiségét kívánja megjeleníteni Velencében.
„Hogyan lehetséges diadalt ülni, amikor az áldozatot ölik meg?”
Mintha Barabás Miklós a dorbézolásból hazatérő Mátyás királyt festette volna le.
A bíró szerint más eszköz is a rendelkezésükre állna az aktivistáknak.
Hiába fúrták meg meg 2011-ben Giorgio Vasari freskóját, gyenge lábakon állt a bizonyíték, hogy valóban ott van alatta Leonardo da Vinci remekműve.
Már tárgyalnak a fizetési határidő megállapításáról is.
Az ideiglenes tárlat lehetősége mellé 10 ezer dolláros csekk is jár a győztes pályázóknak .
A brit kormány a koronavírus-járvány miatt mintegy 630 milliárd HUF összeget különített el a kulturális ágazat megsegítésére.
Már Budapestről is kaptak fotókat.
155 éve ezen a napon született Camille Claudel. Legalább olyan tehetséges szobrász volt, ha nem tehetségesebb, mint Rodin. De akkor miért rohadt 30 éven át haláláig egy diliházban? Camille Claudel útja a műteremtől a tébolydáig
1929-ben Párizsban elszabadult a tudatalatti. Magritte, Breton, Dalí, Miro, Max Ernst és sorolhatnánk a szürrealista alkotókat. A szürrealizmus hatása ma is érezhető. A Magyar Nemzeti Galéria frissen nyílt kiállításán jártunk.
Ez a Philippe Soupault-tól származó idézet (Irodalom és a többi) hangzik el Julian Rosefeldt 2015-ös Manifesto című filmjének Prológusában. Rosefeldt műve valamiért csak késve jutott el hozzánk, év elején vetítette néhány mozi.
Nagyon sokan szinte lélegzetvisszafojtva vártuk már ezt a pillanatot. Az érintett múzeumok közel több éves megfeszített munkája és valószínűleg nem kis diplomáciai ügyesség kellett ahhoz, hogy végre megnyíljon a Frida Kahlo-kiállítás Budapesten. A róla szóló életrajzi könyv, a művészeti albumok, színpadi adaptációk, de még inkább az a bizonyos film Salma Hayek főszereplésével mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy az emberekben valamilyen kép alakuljon ki a mexikói festőnőről. És ahogyan az már lenni szokott, sokszor anélkül, hogy a festményeit valaha is látták volna élőben. De a budapesti tárlaton vajon megismerjük-e az „igazi” Fridát?
CONNECTIONS: Mennyire tudunk közel kerülni egymáshoz és önmagunkhoz a technológia révén? Egyáltalán tudunk-e? Közelebb hoznak vagy eltávolítanak bennünket egymástól a digitális eszközök? Hogyan viszonyul a néző, a befogadó a technika uralta performanszokhoz?