Az első csillagok 250-350 millió évvel a világegyetem keletkezése után keletkeztek a University College London és a Cambridge-i Egyetem tudósai vezette nemzetközi csillagászcsoport közös tanulmánya szerint.

A kozmikus hajnal a szemünk láttára hasadhat novembertől

A brit Királyi Csillagászati Társaság folyóiratában közzétett kutatásuk azt jelzi, hogy az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) James Webb űrteleszkópja, amelyet novemberben terveznek a világűrbe juttatni, elég érzékeny lesz ahhoz, hogy közvetlenül megfigyelje a galaxisok születését. A kutatócsoport a jelenleg ismert legtávolabbi galaxisok közül hatot vizsgált, amelyek fénye több mint 13 milliárd év alatt jutott el a Földre.

A Hubble és a Spitzer űrteleszkópok által készített felvételeket elemezve arra a következtetésre jutottak, hogy ezen galaxisok kora 200-300 millió év lehet, ami lehetővé teszi annak megbecsülését, hogy mikor alakultak ki első csillagaik.

A tudósok feltételezik, hogy az univerzum sötét hely volt az első néhány százmillió évben, mielőtt az első csillagok, galaxisok keletkeztek. A csillagászok régóta kutatják azt, hogy mikor villantak fel az első csillagfények az univerzumban. Megfigyeléseink azt jelzik, hogy a kozmikus hajnal 250-350 millió évvel az univerzum keletkezése után következett be

– magyarázta Nicolas Laporte, a Cambridge-i Egyetem csillagásza, a tanulmány vezető szerzője. A modern csillagászat Szent Grálja az, ha olyan távolra tudunk visszatekinteni, hogy képesek legyünk látni a csillagok és galaxisok legelső generációját” – mondta Richard Ellis BBC News hírportálnak, a Univesity College professzora egész életében azt kutatta, hogy mikor kezdődött a kozmikus hajnal.

Pixelnyi galaxisok helyett 13,5 milliárd évvel ezelőtt keletkező csillagok születését kémlelhetjük

A kutatók által vizsgált hat legtávolabbi galaxis ugyanis olyan távoli, hogy a jelenleg működő legnagyobb felbontású teleszkópokal is csak néhány pixelnek látszanak a számítógép képernyőjén.

A James Webb-űrteleszkópot, a világ legnagyobb méretű és teljesítményű űrteleszkópját a tervek szerint október 31-én indítják útnak a világűrbe. A kutatók a teleszkóp segítségével akarnak visszatekinteni 13,5 milliárd évvel ezelőttre, hogy elsőként pillantsák meg az ősrobbanás után nem sokkal keletkezett első csillagokat és galaxisokat. A vöröseltolódás miatt az infravörös tartományban működő űrteleszkóp másik fontos feladata az idegen világok felfedezése lesz. Az 1990-es években fedezték fel az első olyan bolygókat, amelyek más csillagok körül keringenek, és azóta több mint 4 ezer ilyen exobolygót azonosítottak.

Negyvennégy ország szakemberei fogják használni az űrtávcsövet, egyebek között arra, hogy belessenek a szupermasszív, nagyon nagy tömegű fekete lyukakba.

Kapcsolódó cikk

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet